KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/szeptember
KRÓNIKA
• Takács Ferenc: William S. Burroughs 1914–1991

• Csejdy András: Nincs pardon Marco Ferreri
• N. N.: Marco Ferreri
• Ardai Zoltán: Latin-európai psycho Ismét a Dillingerről
• Fekete Ibolya: Egy bizonyos idegállapot Délkelet-európai filmhét
• Makai József: Turbópartizánok A szép falvak szépen égnek
• Bori Erzsébet: Birodalmi lépegetők Új orosz filmek
• Horváth Antal Balázs: A magány mozaikképei Atom Egoyan
• N. N.: Atom Egoyan
• Kömlődi Ferenc: Virtuális szeretők Exotica
• Upor László: Toll a füledbe Orton, a botrányos életű zseni
KRITIKA
• Molnár Gál Péter: Woody Allen barna pulóverben Hatalmas Aphrodite
• Fáy Miklós: A klarinétos Woody-zene
• Bóna László: Az eltűnt idő lábnyomában Elveszett világok
• Asbóth Emil: A testrabló Kockázatos játék
• Hirsch Tibor: Vakvágányon Retúr
• Turcsányi Sándor: Reservoir Girls Fülledtség
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Cigányok ideje
• Bori Erzsébet: Batman és Robin
• Turcsányi Sándor: Kolja
• Ardai Zoltán: A selyem sikolya
• Kovács Kristóf: Sötét zsaruk
• Tamás Amaryllis: Nekem 8
• Harmat György: Féktelenül 2.
• Speier Dávid: Menekülés Los Angelesből

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy apáca szerelme

Tamás Amaryllis

Az eredeti címén Egy veréb meséjének megfilmesítése régóta dédelgetett terve volt Franco Zeffirellinek. A Mascagni Parasztbecsületének színdarabváltozata alapján számon tartott verista regényíró, Giovanni Verga a tizenkilencedik századi szicíliai kolerajárvány idején játszódó szerelmi történetében bensőséges, poétikus képet fest romantikus hevületű hőseiről és a mediterrán táj sajátos atmoszférájáról.

Egy ifjú apácanövendék, Maria a zárda ideiglenes bezárásakor visszakerül családjához, és megtapasztalja a valóság és az eszmények közti különbséget. A zárda falansztervilága és a racionalizmus jegyében megszervezett társadalom egyaránt a feltétlen engedelmességet követeli meg tőle. Az eleven élet ismeretlen varázsa végleg összezavarja. A táj szorongató szépsége, az Etna mindennapos látványa, a családi barát Nino iránt ébredt és kölcsönös szerelme – megoldhatatlan kihívások. Maria egy nyár alatt végigjárja a saját Golgotájához vezető utat. De mire úgy olvas saját lelkében, mint valami ismerős partitúrában, lázadása, szökése a zárdából, már elkésett. Szerelmet vall a közben megházasodott Ninónak, majd önként visszatér apácatársai közé. A felszentelésekor magára húzott fekete apácaköntös mint halotti lepel teríti be. Zeffirelli sugallatos képei „a másik valóságról” tudósítanak, arról a sejtelemről, hogy „igaz történetünk nem életünk története”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/04 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=853