KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A tanítványok

Gelencsér Gábor

Magyar, 1985. Rendezte: Bereményi Géza. Szereplők: Eperjes Károly, Gelley Kornél, Rajhona Ádám, Cserhalmi György, Básti Juli. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 98 perc.

 

Bereményi Géza féltucat forgatókönyvvel a háta mögött, negyven évesen rendezi meg első játékfilmjét. Különös helyzet: az egyik legtapasztaltabb és legsikeresebb forgatókönyvíró (Veri az ördög a feleségét, Megáll az idő) elsőfilmes rendezőként mindenféle szakmai előképzettség nélkül szembesül a korábban bizonyára többször elirigyelt szerepkörrel. E furcsa kettős státuszt maradéktalanul tükrözi A tanítványok című film: a precíz forgatókönyv a szerzői életmű fontos fejezete, míg a rendezést az új játékszerre rácsodálkozó naiv lelkesedés hatja át. Utóbbi nyertese Kardos Sándor operatőr, aki talán más, tapasztaltabb rendezők mellett kevésbé engedhetné szabadon vizuális fantáziáját. Itt viszont a történet nyitányában harmincas évekbeli archívokat montíroz össze saját felvételekkel, sőt még Szőts István Emberek a havason című filmjének híres vonatjelenetébe is „beleforgat”. A „szegény ember történelmi filmje” ez, amikor a szükségből erény kovácsolódik, s a kreativitás felülkerekedik a pénzügyi korlátokon.

A tanítványok tehát történelmi film, a második világháború előestéjén indul, s egy akkortájt teljességgel ismeretlen, elfeledett társadalomtudományi kísérlet körül bonyolódik. A Dr. Szaniszló József emlékirata nyomán készült forgatókönyv a tanyáról a fővárosba kerülő ifjú egyetemista nézőpontjából meséli el Magyary Zoltán professzor küzdelmét az ország közigazgatási reformjáért, csatáját Teleki Pál miniszterelnökkel, aki politikát gyanít – legyen az kommunista vagy náci – a professzor szigorúan szakmai programjában. A háború aztán elsöpör mindent: Teleki öngyilkos lesz, a szakmai programon pedig valóban felülkerekedik a politika – s az ország modernizációja 1945 után is elmarad. Ez azonban már senkit sem érdekel – erről tanúskodik a történelmi jelenetekkel párhuzamosan szerkesztett jelen idejű szál, amelyben az idős Szaniszló-alteregót látjuk a fiával: egy társadalmi utópia utolsó képviselőjét a megvalósult disztópia közönyös ifjú nemzedékének árnyékában.

Bereményi szerzői látásmódja két aspektusban is eltér a korabeli filmek általános történelemképétől. Egyrészt olyan összefüggésekre világít rá, amelyek kevéssé állnak a figyelem fókuszában, s ezáltal másfajta rálátásunk lesz az ismert folyamatokra. A tanítványokban mindez a szakértelem vs. politika konfliktusában fogalmazódik meg máig, azaz a film elkészítését (meg a rendszerváltozást) követő harminc esztendőre érvényes módon. A másik aspektus a történelmi tanulság egyértelműsítése, azaz a múlt meghosszabbítása a fakó jelenig. Az utód flegma közönye nem hagy kétséget afelől, miféle tanítványok vagyunk mi itt és most: rosszak.

Extra: Az elsőfilm édessége – Fazekas Eszter beszélgetése Bereményi Gézával és Kardos Sándorral (MaNDA, 2015, 50’).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12236