KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ajándék

Tüske Zsuzsanna


The Gift – amerikai, 2015. Rendezte és írta: Joel Edgerton. Kép: Eduard Grau. Zene: Danny Bensi és Saunder Jurriaans. Szereplők: Jason Bateman (Simon), Rebecca Hall (Robyn), Joel Edgerton (Gordo), Allison Tolman (Lucy). Gyártó: Blue Tongue Films / Blumhouse Productions. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 108 perc.

 


Nézői azonosulás tekintetében a domestic thriller talán a legemberarcúbb alműfaj a borzongás különféle tónusaira épült, passzivizált hőseit kemény próbatételek elé állító zsáner-nagyhatalomban. Az általában kisvárosi helyszínű, sötét, klausztrofób háztáji történetek tétje rendszerint nem egyetlen központi figura élete: magát a családot kell megmenteni a kívülről érkező fenyegetéstől, egyben a széthullás rémétől. A színész-író Joel Edgerton rendezői debütfilmje, Az ajándék is látszólag ezt a klasszikus mintát követi, a Csendes terrorhoz, vagy az Őrjítő vágyhoz hasonlóan háromszöget épít, amelynek két alappontján egy-egy férfi áll és a női figura kerül a csúcsra. Az ambiciózus Simon, feleségével, Robynnal, házassági válságkezelés és újrakezdés reményében Los Angeles külvárosába költözik. Mintaszerűvé átformált életükbe egy váratlan és furcsa szereplő lép be Simon régi osztálytársa, a különc Gordo személyében, akinek jelenléte elsősorban a férj számára válik egyre fojtogatóbbá, látszólag békés szándékkal adott ajándékai, de főleg a múltból hozott titkai miatt.

A sokoldalú Edgerton, akinek már szépen érik a helye a szerzői legendák klubjában, íróként ismét egy férfipárost helyez középpontba, akik között különös, sötét kötelék alakul ki (Országúti bosszú, Felony, The Square). A rafinált eszközökkel élő nézőbűvölő ezúttal is jellegzetes információ-visszatartó technikáját alkalmazza (Országúti bosszú, Felony), elliptikus kulcsjelenet(ek) mögé rejti el a fordulatot hozó lényeget, ráadásul zseniális huszárvágásokkal nem csak nézőpontot és főhőst, de egyúttal műfajt is vált, ravaszul kijátszva a zsánerkézikönyvet. Bravúros húzásával nem biztos, hogy beletalál a másfél órára elegendő popcornra és instant borzongásra éhező nézők szíve közepébe, de az semmiképp nem tagadható el sem az alkotótól, sem a filmtől, hogy kellő nyitottsággal csak nyerni, sőt akár ámulni is lehet rajta.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12389