KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Emlékezz!

Nevelős Zoltán

Remember – kanadai-német, 2015. Rendezte: Atom Egoyan. Írta: Benjamin August. Kép: Paul Sarossy. Zene: Mychael Danna. Szereplők: Christopher Plummer (Guttman), Martin Landau (Max), Dean Norris (John), Jürgen Prochnow (Rudy), Kim Roberts (Paula). Gyártó: Serendipity Point Films / Egoli Tossell Film. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 94 perc.

 

Az álnéven bujkáló náci háborús bűnös utáni kutatás lerágott csontja adja a thriller-motort az első forgatókönyvét jegyző Benjamin August munkájához, amely egyben a nagyobb múltú, mint jelenű kanadai kultuszrendező, Atom Egoyan legújabb alkotása. Azonban ha ki akarunk emelni valakit az alkotók közül, érdemesebb a főszerepet alakító Christopher Plummert említeni, aki nyolcvanadik évén jócskán túl is hallatlanul aktív időszakát éli pályájának, ezúttal pedig különösen figyelemre méltó, ahogy egymaga viszi el vállán a filmet – noha színésztársai közt is kiválóságok sora (Martin Landau, Bruno Ganz, Jürgen Prochnow) bukkan fel. A színész egy amerikai idősek otthonának súlyos öregkori dementiában szenvedő lakóját, a 90 éves Zev Guttmant alakítja, aki erejét és képességeit azok végső határáig igénybe vevő feladatra vállalkozik. Lakótársa, az auschwitzi haláltábort hozzá hasonlóan túlélő Max levélben megírt utasításait követve elindul felkutatni azt az SS-tisztet, aki felelős családjaik meggyilkolásáért, hogy az igazságszolgáltatást a maga kezébe véve megölje. Fő akadály, hogy az adott néven négy különböző ember él Észak-Amerikában, őket sorban felkeresve kell Zevnek azonosítania a bűnöst.

Plummer alakításában megrozzant fizikai és mentális egészségű hőse elpusztíthatatlan életerővel halad az útján – a Mementót idéző módon a megbízólevelet újra és újra elővéve kell, hogy emlékeztesse magát, ki ő és milyen cél vezérli – egészen a sokkoló fordulatra kihegyezett befejezésig. Noha a nagy csavar hihetősége kérdéses, éppúgy része a film műfaji eszköztárának, mint például a Totál szívásból ismert Dean Norris nácihorror jelenete. A filmet inkább az teszi emlékezetessé, ahogy témáját kezeli, az öregkorral járó korlátok legyőzését. Plummer a nyugdíjas akcióhősök új típusát alkotta meg (referenciapont lehet a másik önbíráskodó aggastyán, Michael Caine Harry Brownja), aki csetlés-botlásával nem sajnálatunkat ébreszti fel, hanem olyan igazi izgalmakkal ajándékoz meg, amiért érdemes megnézni egy filmet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/07 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12807