KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Peter Bogdanovich: Célpontok

Kertvárosi gótika

Pápai Zsolt

Bogdanovich első filmjében a gótikus rém szembekerül a modern kertvárosi szörnyeteggel.

A hatvanas évek amerikai filmje nem bővelkedik mutatós mozidarabokban, ám elsősorban a kisebb cégeknek hála azért akad néhány olyan produkció a termésben, amely máig nem vesztette szavatosságát, sőt az idők folyamán még nemesebbé érlelődött. Az amúgy rövid lejáratú projektek futószalag-gyártására specializálódott Corman-műhelyek (a Filmgroup, majd a New World) számos ilyen, később kultikussá lett filmet mutattak be, Peter Bogdanovich aprópénzből és rohamtempóban született Célpontok (1967) című debütáló munkája is ezek közé tartozik.

A pályáját filmőrültként és -kritikusként kezdő Bogdanovich a hatvanas évek elejétől Roger Corman egyik nevenincs bérmunkásaként robotolt, mígnem önálló rendezésre is lehetőséget kapott. Mint azt a rendező a DVD-hez kapcsolt audiokommentárban hosszasan fejtegeti, a hírhedten fukar Corman Borzalom (1963) című filmjének néhány elemét felhasználva, és ehhez mindössze öt nap (!) alatt hetven percnyi anyagot leforgatva készítette el a Célpontokat.

A thriller és a horror határmezsgyéjén mozgó, kortárs környezetben játszódó film cselekménye két szálon fut. Az egyik arról szól, hogy a veterán színész, a gótikus horrorok valamikori rémmestere (a beszédes nevű Byron Orlok figuráját Boris Karloff játssza) miként igyekszik kilépni a sóbizniszből, és belépni végre a nyugodt öregkorba; a másik egy békés kertvárosi életet élő fiatalember, bizonyos Bobby Thompson lassú eltévelyedését és gyors ámokfutását mutatja be, arról beszél, hogy miként lesz a példás jófiúból eszeveszett sorozatgyilkos. A legendás záró nagyjelenetben a két történetszál és a két főszereplő egy autósmoziban fut össze: Orlok közönségtalálkozóra jön Borzalom című filmjének vetítése kapcsán, Thompson pedig – miután kivégezte családját és vagy tucatnyi átlagpolgárt – további áldozatokat szedni érkezik.

Bogdanovich sikeresen ütközteti és tükrözteti a „filmbeli film valóságát” és a „filmbeli valóságot”, és eközben nem kevesebbet állít, mint hogy a hatvanas évek Amerikájában a borzalom a régmúlt idők ódon várkastélyaiból a kortárs mindennapokba – az otthonokba, az utcákra, illetve a közösségi élet színtereire – költözött. A Célpontok azért is tekinthető jelentős állomásnak a borzalommozik históriájában, mert ez a gondolat összeér a hetvenes években megszületett, és elsősorban Carpenter Halloweenje (1978) által fémjelzett suburban („kertvárosi”) horror egyik alaptételével.

Bogdanovich műve azonban nem csupán mint a suburban horror egyik előképe érdekes. A Célpontok kordokumentumként is sokatmondó darab, lévén Amerika fegyverkultuszának kritikája, az újvilági hétköznapok hamis komfortélményének bírálata vagy a Vietnam-trauma indirekt módon történő megidézése egyszerre jellemzi. Különösen a Thompson módszeres alapossággal elkövetett öldökléseit tárgyaló epizódjai sokkolóak, a gyilkosság ugyanis ezekben a jelenetekben láthatóan nem erkölcsi, hanem technikai kérdés: tisztán gyakorlati probléma, amelynek a legfőbb tétje, hogy jól kell kivitelezni, és amely – ha sikerrel jár – a derekasan végzett munka örömével ajándékozza meg az elkövetőt.

Amennyire erőteljesek a filmben megjelenített problémák, legalább annyira tetszetős a Célpontok vizuális megformálása, az utalásokkal sűrűn telezsúfolt mozit – melyben egyebek között Hawks Büntetőtörvénykönyv (1931), Wilder Alkony sugárút (1950) és Preminger Egy gyilkosság anatómiája (1959) című munkája is megidéztetik – Bogdanovich nagy szellemi és technikai felkészültséggel vezényli le. Végig impozáns hosszú beállításokkal operál és csak a forgatásra előirányzott idő szűkösségével magyarázható, hogy itt-ott sérül egy svenk íve, néhol pedig indokolatlan élesvágások törik meg a jelenetek ritmusát. Tény, hogy a sztorifűzés is akadozik néhol, mindezek a fogyatékosságok azonban eltörpülnek a film érdemei mellett. Peter Bogdanovich a maximumnál csöppet többet hozott ki a minimumnál picit kevesebb lehetőségéből. Márpedig ez csúcsteljesítmény a maga nemében.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1970