KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/október
KRÓNIKA
• Muhi Klára: Zsurzs Éva

• Schubert Gusztáv: A rejtőzködő filmes Bresson-óramű
• N. N.: Robert Bresson filmjei
CYBERVILÁG
• Nádori Péter: Az ötödik elem Kamaszos báj sok lézerrel
• Tóth András György: Mézières és Moebius Képregénytől a filmig
• Kömlődi Ferenc: Túlélési stratégiák Douglas Rushkoff könyve
• Bíró Yvette: Szintről szintre Chris Marker-multimédia
• Nyírő András: „Emil” Ha elolvasta, tépje össze

• Forgách András: Iráni mesék Filmhét után
MAGYAR MŰHELY
• Sós B. Péter: Húzóágazat? Filmtörvény
• Bori Erzsébet: Diplomatafilm Beszélgetés Bereményi Gézával
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: Kis Magyar Időutazás Rendszerváltó évek
• Dániel Ferenc: Színkép-sugárzás Spektrum TV
VIDEÓ
• Turcsányi Sándor: A szabad világ foglyai Michael Cimino filmjei
FILMZENE
• Fáy Miklós: Lengyel kapcsolat
FESZTIVÁL
• Róka Zsuzsa: Örömfilmfesztivál Ouagadougou
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Nem azok a fiúk Witman fiúk
LÁTTUK MÉG
• Báron György: A kaukázusi fogoly
• Bori Erzsébet: Ragyogj!
• Simó György: Ál-arc
• Turcsányi Sándor: Fedőneve: Donnie Brasco
• Békés Pál: Hullámsír
• Harmat György: Első csapás
• Csordás Lajos: Az elnök különgépe
• Tamás Amaryllis: Raszputyin
POSTA
• Jeles András: Nyílt levél Forgács Péternek
• Forgács Péter: Tisztelt Szerkesztőség!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Gaál István

A Prédikátor könyve

Jancsó Miklós

Gaál István emlékének.

 

A vágószobák az alagsorban voltak. Nem, nem pincében, alagsorban. Ha ablakot nyitottál, láttad a kertet. Alulnézetben, de láttad. Előttünk futó gyalogrózsák voltak. Meg valami zöld. Világoszöld, hosszú levelekkel. Kevés szélre is megmozdultak. Zizegtek. Mi lehetett a nevük?

Kora nyár volt. Nyitott ablaknál ültünk. Valami „fontosat” bütyköltünk Verával. Akkoriban minden nagyon-nagyon fontos volt.

Leguggolt. Benézett az ablakon. Mosolygott. Akkor láttam először. A híre már megelőzte. Hogy megjött az új óriás. Egy nem akárki. Pályát nyitott, valami sose látottat.

Mondom, mosolygott. Ugrás közben is mosolygott. Mosolyogva ugrott be az ablakon. Vera haját megsimogatta, nekem meg kezet adott. Kemény kézszorítás. És megöleltük egymást. Akkoriban ez még nem volt divat. Ötvenhat miatt gyanakodva nézte az ember a másikat.

A mi ölelésünk különös volt. Testvéri? Igen, testvéri. És azóta is, akárhányszor is, mindig is.

Forgatásokon meg-meg látogattuk egymást.

Állt egyszer a napraforgótáblában. A tányérok felé hajoltak. Könyv volt a kezében, olvasott. Félhangosan, csak magának. Intett a fejével, odamentem. Odaadta a könyvet, az ujjával megmutatott egy sort. Néztem. Aztán megemeltem a hangomat. „...semmi sem új a nap alatt. Ha azt mondják valamire: »Lám, ez új«, az is rég megvolt azokban az időkben, amelyek előttünk voltak. Nem törődnek az emberek a régiekkel. De a későbbiekre se gondolnak majd azok, akik még később lesznek... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés.”

Befejeztem. Messzire nézett, aztán felém fordult és megölelt. Azzal a mi ölelésünkkel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 20. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9245