KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/november
KRÓNIKA
• Durst György: Filmvilág alapítvány az első filmért

• Geréb Anna: Tbiliszi találkozás Szergej Paradzsanov
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: A bonsai visszavág Velence
TITANIC
• Csejdy András: Tat a mélyben Titanic fesztivál
• Déri Zsolt: A jéghegy csúcsa Norvég hullám

• Földényi F. László: A lehetetlen prófétája Hullámtörés
• Rózsavölgyi Adél: Európa elrablása A bűn mélysége
• Mátyás Péter: Az ördög ifjúkora Ken Russell
• N. N.: Válogatott filmográfia Ken Russell
• Takács Ferenc: Valóság Filmstúdió A beatgeneráció
• Gazdag Gyula: Egy költő a Lower East Side-on
• Eörsi István: Egy költő a Lower East Side-on
KRITIKA
• Bori Erzsébet: A túlélésről Az én kis nővérem
• Ardai Zoltán: Ingertréning Út a pokolba
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Baráti kör
• Hungler Tímea: Peacemaker
• Barotányi Zoltán: Kapcsolat
• Harmat György: Törjön ki a frász!
• Mockler János: Manhattanre leszáll az éj
• Turcsányi Sándor: Bean
• Bori Erzsébet: Fújhatjuk!
• Tamás Amaryllis: Tűz a mélyben
INTERNET
• Nyírő András: A fiúk a MIR-en
FILMZENE
• Fáy Miklós: Beledöglünk a szépségbe Pillangókisasszony
POSTA
• Dobos László: Sára Sándor Vád című filmjéről
• Szilágyi Ákos: A vád tanúja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ünneprontók ünnepe

Köves Gábor

 

A mozipénztáraknál leadott szavazatok alapján az okosok eredményt hirdettek: 2005 nyara a vidám pajzánkodás reneszánszát hozta. Bár a letolt gatyában való akadályfutás versenyszámában sokan Ben Stiller és Will Ferrell győzelmét jósolták, végül a hétpróbás Vince VaughnOwen Wilson páros vitte el a pálmát: idei dobásuk, az Ünneprontók ünnepe közvetlenül a Beverly Hills-i zsaru mögött, azaz másodikként landolt a korhatáros vígjátékok örökranglistáján. Vaughn és Wilson nem ma kezdték az üzletszerű hasraesést: kamaszos infantilizmusuk korántsem számít újdonságnak, olyannyira nem, hogy az általuk divatba hozott nagydumás örök-kamaszok egyre jobban hasonlítanak a szakállas viccek unva-szeretett Hacsek–Sajóihoz. A mostani leosztás szerint a két harmincas balfék esküvői vadorzóként mulatja gyorsan múló fiatalságának drága perceit. Nincs az az esküvő, ahol ne akadna valaki a horgukra: ők ugyanis nem a hidegtálra, hanem a koszorúslányokra hajtanak. Hobbijuknak élő kurafiak, akik olyan kifinomult technikával hálózzák be a vadidegen násznépeket, hogy szinte sosem kényszerülnek zsákmány nélkül nyugovóra térni. A legjobb sziporkák a bevezetőben felskiccelt esküvői jelenetekre jutottak: nem létező olasz, ír vagy éppen zsidó rokonokként Wilson és Vaughn remekül bolondoznak, a kabarétréfák azonban gyorsan romlanak, s mire eljutunk az őszinte érzések slamasztikájába eső fiúk botladozásaihoz, jelentősen csökken a vígjáték élvezeti értéke. Az Ünneprontók ünnepe végeredményben semmivel sem jobb vagy rosszabb a Saturday Night Live humoreszkjei által ihletett moziknál. Hogy miért pont most, és miért pont erre a filmre őrült meg Amerika, végül is mellékes: egyszer meg kellett történnie. Most legalább ezen is túl vagyunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/10 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8405