KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Kingsman: A titkos szolgálat

Kránicz Bence

Kingsman: The Secret Service – amerikai-angol, 2014. Rendezte: Matthew Vaughn. Írta: Matthew Vaughn és Jane Goldman. Kép: George Richmond. Zene: Matthew Margeson és Henry Jackman. Szereplők: Taron Egerton (Gary), Colin Firth (Hart), Samuel L. Jackson (Valentine), Michael Caine (Arthur), Mark Strong (Merlin). Gyártó: 20th Century Fox / Marv Films. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 129 perc.

 

Soha annyi kamaszgyerek nem került még a világmegváltó hős szerepébe, mint az elmúlt évek Hollywoodjában. A hálás célközönség mostanában főként szuperhősök latexgúnyájába képzelheti magát, a pattanásos pókemberek és mutáló mutánsok mögött háttérbe szorultak a James Bond babérjaira törő spionfiókák. A Kémkölykök széria kifulladása és a 001 – Az első bevetés bukása után Mark Millar író és Matthew Vaughn rendező brit alkotópárosára hárult a feladat, hogy új életet leheljenek az ifjúsági kémkalandok alműfajába.

A Wantedot és a Kick/Asst is jegyző Millar eddigi életműve alapján nem meglepő, hogy az eredetileg hatrészes képregénysorozatként megjelent The Secret Service eleve közel áll a szuperhősös zsánerhez, mint ahogy az sem ért senkit váratlanul, hogy a tizenéves hős dacára nem mellőzi a mizantrópiát és az explicit erőszakot sem. Arra viszont kevésbé lehetett számítani, hogy a képregény megírásánál is segédkező Vaughnnak az adaptáció során esze ágában sincs engedményeket tenni a korhatárbizottságnak. Sőt, előszeretettel fordítja exploitation mozikhoz illő mészárlásorgiába a cselekményt – a főhős mentorának templomi ámokfutása kiváltképp meghökkentő.

A multiplexközönség sokkolását célzó, kétségtelenül bátor jelenetek azonban elidegenítően hatnak a karikatúra-főgonosz műsorszámai és az emberiség elpusztítására szőtt, ám alig komolyan vehető mesterterv meghiúsításának parodisztikus fordulatai közé ékelve. A zavarba ejtően ingadozó hangnem mellett a körülményesen induló és nehezen véget érő történet tempógondjai is az alkotók bizonytalanságát mutatják. Egyedül a hűvös sármjukat és úriember-imázsukat megőrző angol színészek találják a helyüket a filmben, Colin Firth és kollégái számára viszont a Kingsman aligha több egy zsíros csekknél és a makulátlan tweedzakón ejtett apró vérfoltnál – egy alapos tisztítás után már maguk sem fognak emlékezni titkos szolgálatukra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12119