KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy szó mint száz: szerelem!

Szalkai Réka

Lang historie kort – dán, 2015. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Kaehne. Kép: Rasmus Vidabaek. Szereplők: Jens Albinus (Max), Norma Omega Mengers Andersen (Fillipa), Leonard Georg Antonakakis (Hugo), Nadia Auda (Gaest). Gyártó: Miso Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

A dán film évtizedek óta sokat köszönhet az amerikai mozinak, és ez May el-Toukhy filmjénél sincs másképp. Akár a tengerentúli romkomok sorát is gazdagíthatná az alkotás, amely egy koppenhágai baráti társaság harmincas-negyvenes évüket taposó tagjainak történetét meséli el. Hősnője, Ellen a film elején az egyetlen szingli a csapatban, jobban mondva titkos szeretője van, Sebastien, aki viszont – szokás szerint – családos ember. Majd jön az esetlen Max (Jens Albinus, Lars von Trier egykori Főfőnöke), és Ellen pont addigra jön rá, hogy ő az igazi, mire az már majdnem késő. Mindemellett persze a barátok élete is alakul: akad válás, halál és születés is May el-Toukh rendezőnő filmjében, aki az eseményeket igen ügyesen olyan családi ünnepek, baráti összejövetelek köré szervezi, mint egy esküvő vagy épp egy névadó ünnepség. A jól sikerült forgatókönyvben sajnos akadtak előre sejthető poénok is (például a kutya eltűnése és a keresőhadjárat), mégis kiszámíthatóságuk ellenére jót tudunk mulatni a jeleneten, mint ahogy az egész filmen is.

Külön említést érdemel Trine Dyrholm figurája, aki leszbikus párkapcsolatban él és így két gyermek „apja.” Ő az a szereplő, aki görbe tükröt tart a többiek, főleg Ellen elé, amikor úgy érzi, nem a megfelelő irányban haladnak a dolgaikkal, miközben a saját élete se mindig alakul felhőtlenül. Az improvizációs színházon felnövő Dyrholm maximális természetességgel adja azt a figurát, aki sohasem hagyja, hogy a világ és a film leüljön. Alakja tele van emberséggel, és szeretettel, mint ahogy az egész film is. Az Egy szó mint száz: szerelem! minden társadalmi és politikai mondanivaló nélkül helyezi be történetét egy baráti társaság mikrovilágába, ahol a sértődések és nehéz pillanatok ellenére is összetartozás és elfogadás uralkodik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12772