KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az olasz meló

Nevelős Zoltán

 

Európai sikerfilmek hollywoodi újrafeldolgozásainak esetében az ötlethiányt, olykor egy már bejáratott cím használatának marketingcélját szokták emlegetni. Az olasz meló új amerikai változatára igaz mindkettő, ugyanakkor van benne annyi újítás, hogy a Michael Caine-féle, 1969-es angol változat ismerői számára sem tartalmaz kevesebb meglepetést, mint azoknak, akik szűz szemmel érkeznek a moziba.

A forgatókönyvírók mintha roncstelepen talált cselekményalkatrészekből szerelték volna össze művüket: a leselejtezett brit krimivígjátékot darabjaira szedték, kiválogatták az őket érdeklő elemeket, hogy saját előregyártott cuccaikkal kiegészítve végül valami divatos, ütős és mégis elegáns mozidarabot hozzanak létre. A nagy olaszországi rablás (egy nagy halom aranyrúd ügyesen kivitelezett meglovasítása), amely ez eredeti film csúcspontja volt, itt a bevezető jelenetben lezajlik. Ami az új film fő konfliktusa, az az eredetiben még utalásként sem szerepelt: a profi betörőbanda egyik tagja áruló, átveri társait, sőt az életükre tör, majd otthon, Amerikában kezd új életet a teljes kincs birtokában – a halottnak hitt társak pedig visszavágnak. Az új vonalvezetés ellenére, az új film tartja magát remake voltához, az immár „amerikai meló”, az arany visszaszerzésének akciója során ugyanis sorra bukkannak fel az eredeti film fordulatai. Természetesen három Mini, egy fehér, egy kék és egy piros játssza majd a főszerepet az akció során, és a nagyvárosi dugóval való bűvészkedés lesz a legfontosabb eszköz a rablás kivitelezésében. Caine szerepét, az ifjú ötletmestert Mark Wahlberg alakítja meggyőzően, de humortalanul, oldalán hangsúlyos partnernővé emelték ki az eredeti film kevés női szerepének egyikét, mely így a szép és csinos, színészként viszont kevésbé izgalmas Charlize Theron jussa lett. Ja, és az elképesztő slusszpoén helyett itt felejthetően sablonos a befejezés.

Ha azonban nem akarjuk mindenáron a régi Olasz melóval összehasonlítani, F. Gary Gray (Nincs alku, Túl mindenen) filmje átlagon felüli színvonalú, fordulatos és elegáns krimi erős szereplőgárdával és néhány izgalmas, aprólékosan kidolgozott akcióval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2183