KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
   1997/december
• Schubert Gusztáv: Gaia-rabság Zöldmozi
• Sipos Júlia: A flamingó nézettsége Beszélgetések a természetfilmről
• Bóna László: A konfekció mámora Technika és idill
• Turcsányi Sándor: A vak asszony fia Bűnfilmek
• Ardai Zoltán: A feledtetés mesterfoka Árnyékzóna
• Muhi Klára: Koldusbögre Beszélgetés Gombár Csabával
• Kövesdy Gábor: Recept nélkül Beszélgetés Tímár Péterrel
• Turcsányi Sándor: Egy rendes üzem Beszélgetés Andrew Vajnával
• Bihari Ágnes: Vándorgépész Csenyétén Beszélgetés Czabán Györggyel és Pálos Györggyel
• Bikácsy Gergely: Az álom szabadsága Szürrealizmus és szerelem
• Schubert Gusztáv: Puhafedelű breviárium Tarantino-éra
HORROR
• Farkas Jenő: A magyar Drakula Nosferatu előtt
• N. N.: Két jelenet a Drakula halálából
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Cyber-szkepticizmus Baudrillard, Virilio
MÉDIA
• R. Hahn Veronika: A BBC és a többiek Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Róka Zsuzsa: Francia multicolor Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Szabó Márta: Itália holdra száll Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
• Vida László: Cirill és katód Euromédia – Magántévék, közerkölcsök
FESZTIVÁL
• Báron György: Még itt vannak, már itt vannak... Montreal
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Kutyavilágaink A világ legkisebb alapítványa
• Csejdy András: Reszkírotott hányavetiség Bukfenc
• Erdélyi Z. Ágnes: Eltörölt évek „Semmisnek kell tekinteni...”
• Kis Anna: Hó és mű hó Jeruzsálem. A hó hatalma
LÁTTUK MÉG
• Takács Ferenc: Halálhajó
• Bori Erzsébet: Lesz-e hó karácsonykor?
• Hungler Tímea: Kinek a papné
• Csordás Lajos: A félelem országútján
• Mátyás Péter: Álljon meg a nászmenet!
• Csejdy András: A pénz beszél
FILMZENE
• Fáy Miklós: James Dean felfedezettje Leonard Rosenman

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A Baader–Menhof csoport

Schreiber András

Der Baader Meinhof Komplex­ – német, 2008. Rendezte: Uli Edel. Írta: Stefan Aust regényéből Bernd Eichinger. Kép: Rainer Klausmann. Zene: Peter Hinderthür és Florian Tessloff. Szereplők: Martina Gedeck (Ulrike Meinhof), Moritz Bleibtreu (Andreas Baader), Johanna Wokalek (Gudrun Ensslin), Bruno Ganz (Herold), Simon Licht (Mahler). Gyártó: Constantin / Nouvelles Éditions de Films (NEF) /. Forgalmazó: SPI. Feliratos. 150 perc.

 

A német terrorizmus csúcskorszakának története (némi túlzással) bezsúfolható egy két ajtós szedánba. A méltán legendás, kétezer köbcentis, majd' kétszázzal repesztő BMW 2002-es szériagyártása 1968-tól 1976-ig tartott – a RAF első generációjának története 1967-től 1977-ig: a Benno Ohnesorg ellen elkövetett rendőrerőszaktól a stammheimi (ön)gyilkosságokig. 2009-ben öten ülnek az autóban: Andreas Baader, Ulrike Meinhof, Gudrun Esslin terroristák, valamint Uli Edel rendező és Stefan Aust író-újságíró-forgatókönyvíró. Aust nem először vezet Baader-Meinhof-Wagent: 1967-től Meinhof munkatársa volt a konkret magazinnál, újságíróként folyamatosan nyomon követte az eseményeket, ismereteire támaszkodva ő írta a leghitelesebb könyvet a német terrorizmusról, forgatókönyvírója volt Reinhard Hauff Stammheim című, a RAF-perről szóló filmjének.

Edel opusa Aust könyvéből készült. Precízen, kronologikus sorrendben villantja fel tíz év legfontosabb eseményeit, olykor elidőzve egy-egy jelentősebb RAF-csomópontnál, kiváltképp a végpontot jelentő stuttgarti Stammheim fegyházban megrendezett 200 napos tárgyalásnál. A pontos korrajz azonban nem elegendő egy valóban mély történethez, A Baader-Meinhof ügy így éppen csak több mozgóképes lábjegyzetnél, egyfajta megoldóképlet a német újfilm terroizmus-darabjainak utalásrendszeréhez. Például, s ha már autós hasonlattal kezdtük: a Baader-Meinhof-Wagen (a RAF előszeretettel lopott BMW-ket, innen a sajtóblikkfang) legnagyszerűbb jelenete a Németország ősszelben található. Citromsárga 2002-es gurul a német-francia határhoz. „A mi fajtánk Polót vezet” – bök a fejével a határőr a kocsi felé, a fiatal sofőrt bámulva még hozzáteszi: „de majd mi elkapjuk őket.” Edel mozija nem építi és nem is rombolja a RAF-mítoszt – persze lehet, hogy éppen ezért alkalmas arra, hogy friss vitákat generáljon a világháború utáni német történelem legvéresebb korszakáról. A BMW mindesetre még mindig az egyik legnépszerűbb autómárka.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9706