KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Meglesni és megszeretni

Hungler Tímea

 

A vidéki tanító néni és az Amerikába szakadt, valamikor nagyon szakadt, ma már csak eperallergiás francia vendéglős románca súlyos érdekeket sért. Legalább is az ex-szeretőkét. A tanító néni volt kedvese, a csillagász el is határozza, elutazik New Yorkba, hogy a helyszínen győződhessen meg a szomorú valóról. Leselkedő-hajlamát kielégítendő egy, a gerlepáréval szomszédos romos épületben ver tanyát, nagyteljesítményű távcsöveket szerel fel, a képet egy másik prizmával megtöri, majd az egészet a meszelt falra vetíti. Íme, a házi mozi.

A technikai forradalom a másik megcsalt szerető személyével tör be az életébe, a hölgy ugyanis úgy dönt, bemikrofonozza a galambdúcot; így operatőrünk egy hangmérnökkel lesz gazdagabb, mi pedig egy illúzióval szegényebbek, hiszen, ha csak metaforikusan is, de látható, hogy miként és főleg miért lett a némafilmből hangos.

Az exek lelkes közönsége is a valóság talajából táplálkozó dokumentum-jellegű műalkotásnak, becsvágyuk azonban határtalannak bizonyul, valóságos filmoligarchiára törnek; rendezői, mi több, forgatókönyvírói álmokat dédelgetnek. Bosszúszomjukat enyhítendő a turbékoló gerléket teljes anyagi és erkölcsi romlásba döntik, sőt a vendéglős megunt kedvese (Meg Ryan) van olyan kardos, hogy a fizikai erőszaktól sem riad vissza: el is megy a zöldségeshez epret vásárolni…

Ha ez eddig nem derült volna ki, filmünket nem kell túlzottan komolyan venni; love story alapokon nyugvó helyes kis vígjátékocska, melyben végül is mindenki meg- és kikapja a magáét, arra pedig egyenesen kiváló, hogy a hőseinkéhez hasonló cipőben járó néző békés úton vezesse le az agresszióját.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/08 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1569