KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tizenhárom nap – az idegháború

Zsidai Péter

 

Valaki mentse meg a világot! Kubai rakétaválság hatvankettőben, az ősz 13 pillanata, ahogy megrengette, s majd’ maga alá temette kékfestő glóbuszunkat. Több kontinensnyi ballisztikus rakéta csúcsa nézett össze, jó és rossz politikusok gázoltak át egymáson. Posztmodern paranoia, vigasznélküliség, vége a virtualitásnak, a nagy játszma, a hidegháború most örvénylik a legsötétebben. Gonosz, vörös dög harapna jenki szívbe, kiknek, elárulhatjuk, végül majd aranylóan kel fel a nap.

Valaki érezzen rá, hamis vagy igazi Hruscsov titkos telexe. Valaki mondja meg a felderítő pilótáknak, jól vigyázzanak, nehogy lelövessék magukat a karibi égen, mert atomháborús kollapszus okozói lesznek. Valaki vezethetné Kenedi öcsit az orosz követségre, trenírozná, míg odabent a nagy alkut ágyazza. Valaki patriotizálja az éhes sajtó karvaly lelkiismeretét, hagyja a példányszámot másra, most a haza az első. Valaki... – mondjuk Kevin Costner. JFK elnök különleges tanácsadójaként vállalkozik e projektek vitelére, s boronálja is rendesen a színes történelmi tablót. A háttérből vív a hiperarrogáns, szivarfüggő hadi pápákkal, míg azok titokban hidrogénbombát robbantanak, állkapocs-perspektívából intrikálnak, lila arccal lőnék már szét Castrót meg a muszkát. Jó sok tárgyalás, verbális kungfu, irodai borotválkozás, családi fénykép a munkaasztalon, hősünk már-már elgyengül. A fokozódó nemzetközi labirintusból azonban van way out – méghozzá Kevin ráncain át. Talpára állítja az elnököt, viszkit önt lelkébe meg ismeretet, hogy bölcs döntést hozzon. A hidegnek vége, tudjuk a leckét jól, most már olvadnak a szemközti pólusok, hevülünk egyre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3319