KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A repülő

Gáti Péter

 

A film főhőse csak métereket képes repülni maga gyártotta faalkotmányán. A néző azonban sokkal rosszabbul jár, mert „befogadói repülés” nélkül kényszerül túlélni ezt a filmes légiveszélyt. Szállni tudó szerkezet gyártásával – a madarak analógiájára – Leonardo da Vinci után sokan kísérleteztek. Hősünk is így tesz, csakhogy az ő igyekezete egy árnyalattal elüt az elődökétől. 1912-ben ugyanis – történetünk idején – a repülőgép már megvalósult álom. Az isten háta mögötti, a török–bolgár határon levő faluban azonban még nem láttak ilyet. Így a nyáját legeltető pásztort a feje felett elhúzó masina örökre rabul ejti, ezt akarja emlékezetből megalkotni a maga gyönyörűségére. Nem kell aviatikusnak lenni ahhoz, hogy előre lássuk a végkifejletet. Ennek ellenére „végigizgulhatjuk” a kissé ormótlan gép készítésének és kipróbálásának aprólékosan részletezett fázisait.

A háttérben közben háború dúl, amiről mellékesen képes beszámolót nyújt – unaloműzőnek (?) – a rendező. Igaz, a háború, a mohamedán–keresztény ellentétek csak néhány folklorisztikus motívum erejéig jutnak szóhoz. A repülő alkalmatosság mellett „eltörpülnek” a fosztogatások, a pásztor menyasszonyának megerőszakolása, talán még jobb sorsra érdemes, repülni vágyó emberünk halála is. Őt ugyanis saját, bolgár vérei végzik ki. Bizony, senki sem próféta...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/08 47-48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6868