Láttuk még

Főúr, tűnés!

Domonkos László

No lám: elég csak átkukkantani a szomszédba, s máris láthatjuk, másutt is mennyire dívik az „ügyeskedés”. Például vannak, akik fizetőpincérnek adják ki magukat a legkülönbözőbb prágai éttermekben, s így jutnak bőséges mellékeshez, miként Smoljak filmjének hőse. A Főúr, tűnés! pénzéhes és szoknyapecér Dalibor Vranáját könnyű rokonszenvünkbe fogadni: aranyos csirkefogó. Afféle szelíd fejcsóválással nézhetjük kalandjait. Persze, segítségére van a könnyed, szellemes, s főképp klasszikus vígjáték-receptek minden anyagát-fogását fölvonultató rendezés. Talán csak a habostorta-dobálás hiányzik.

Irigylésre méltóan jó szórakozást nyújtó, biztos kézzel formált vígjátékot látunk tehát; az álfőpincérekhez hasonló ügyeskedőkért bizonyára nem kell a szomszédba mennünk, ám élvezetes komédiáért, félő hogy igen.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 49. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7131

Cikk értékelése:

szavazat: 1027 átlag: 5.37