KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/január
KRÓNIKA
• Schubert Gusztáv: Samuel Fuller

• Szilágyi Ákos: Iván árnyékában Változatok rettentőre
• Csejdy András: Hinta, palinta Az erőszak vége
• Bori Erzsébet: Tiszta sor Az ifjú Wenders
TELEVÍZÓ
• Zachar Balázs: Piac-kép Kereskedelmi televíziók
• Békés Pál: Ha az ember Scolába jár Híradó-világ

• Varga Balázs: Megszállottan Sorsfilmezés
• Kornis Mihály: Felfelé a lejtőn Töredékek a hatvanas évek filmművészetéről
• Csejdy András: Epe és lép Hatvanas évek
• Hirsch Tibor: Örök élet, sok kis halállal A kosztüm lehull
• Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók Popvideók
• Fáy Miklós: Igazságot Georges Delerue-nek! Filmzene
• Nyírő András: Házi dj Internet
KRITIKA
• Báron György: Szerelmese Tamás és Juli
• Bikácsy Gergely: A becsvágyó Filmszakadás
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Szigorúan bizalmas
• Báron György: Intim kapcsolatok
• Schubert Gusztáv: És a nyolcadik napon
• Nevelős Zoltán: Alul semmi
• Takács Ferenc: Csillagközi invázió
• Ardai Zoltán: Földön egy angyal
• Kovács Kristóf: A gyűjtő
• Csordás Lajos: A holló 2.
• Hungler Tímea: Összeesküvés-elmélet
• Turcsányi Sándor: Tűzhányó
• Tamás Amaryllis: Spawn

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kísérlet a szabadulásra

Koltai Ágnes

 

Paskaljević szereti a síneket. Megfeneklett életek zakatolnak rajtuk; a bizonytalanság, a kilátástalanság szimbólumai. Filmjeiben az utazás nem kecsegtet a szebb és jobb élet reményével, hősei fejvesztetten menekülnek egy elképzelt, titokzatos világba.

Paskaljević a végletes, kiélezett szituációkat kedveli. Kegyetlenül pontos, hamis kibúvóknak ellenálló történetei egy-egy élet bezárulásáról, ellehetetlenüléséről szólnak. Elszigetelt, önmagukat pusztító mikrovilágokat ábrázol a rendező, filmjeiben lépésről lépésre halad az elkerülhetetlen tragikus végig. Az első képsorokban szándékosan lassan bontakozik ki a tragédia, s csak a lehetőségek és választások teljes repertoárjának felvonultatása után, torokszorítóan, de mégsem érzelmesen zárja le a történeteit.

Paskaljević zavarbaejtően pontosan, belülről ismeri a társadalom peremére szorult, emberi méltóságukat még őrző, vagy teljesen széthullott egyéneket. Sajátos perspektívából, a kiszorultak, a sors- és reménynélküliek alulnézetéből szemléli a hetvenes évek Jugoszláviáját. A Kísérlet a szabadulásra (eredeti címe: A kutya, amelyik szerette a vonatokat, a film egyik lényeges mozzanatára utal) egy triptichon, a vergődés, az alig-lét három stációjának megörökítője. A korlátlan szabadság illúziójában élő, egész életét egy rozzant teherautóban hordó rodeós, a börtönből szökött prostituált és az árva kamasz véletlen szülte kapcsolata, gyűlölet- és szeretetörvénye bomlik ki a filmben. A központi figura a lány, a két férfi hol hangsúlyosabb, hol lényegtelenebb szerepet kap, aszerint, hogy mennyire segítik Mikát idegtépő menekülésében. Találkozásuk pillanatában mindhárman monomániásan „hajtják a magukét”: a rodeós, egy kivénhedt kaszkadőr, ócska vásári komédiával hajkurássza a pénzt, Mika Párizsba készül, a fiú elveszett kutyáját keresi. Ez az érdekből szövődött, kérészéletű kapcsolat egyedül a romlatlan, szeretetéhes kamaszban ébreszt valódi emberi érzéseket. Fanyar, szomorkás fintor: végül is az ártatlant sújtja a halál.

Paskaljević a kontrasztok mestere. Igaz, időnként a kézenfekvő képi megoldásokkal is kiegyezik, mint például abban a jelenetben, amely Mika társadalmi helyzetét érzékelteti (szülei kültelki szoba-konyhás nyomora, háttérben a modern Belgrád toronyházaival), ám a szobabelsők, a szegényes otthonok egy-egy, élet drámáját tömörítik. Rengeteg apró, első nézésre talán elsikkadó beállítás, elröppenő mondat utal olyan égető társadalmi problémákra, mint a munkanélküliség, a köztársaságok eltérő életszínvonala.

Előző filmjéhez képest hőseivel most zordabb a rendező, egy pillanatra sem csuklik el hangja a visszafojtott könnyektől; a Kísérlet a szabadulásra feszesebb, drámaibb mű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/12 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7247