KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A háború angyalai

Géczi Zoltán

Angel of the Skies – dél-afrikai, 2013. Rendezte és írta: Christopher-Lee dos Santos. Kép: Christopher Grant Harvey. Zene: Geo Höhn. Szereplők: Nicholas Van der Bijl (Kirk), Brad Backhouse (Ed), Adam Boys (Robertson), Lillie Claire (Deborah). Gyártó: Welela Studios / DS Film Entertainment. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 103 perc.

Szerfelett valószínű, hogy a dél-afrikai Christopher-Lee dos Santos második nagyjátékfilmje tiszteletadás kívánt lenni a második világháborúban harcolt dél-afrikai önkéntesek előtt, legalábbis egyéb megfontolások nem igazolhatnák eme mű létezését. Az ilyen filmek létrehozásához nélkülözhetetlen feltételek között szerepel a történelmi hűség és a direktori szakértelem, sajnos, ez alkalommal sem történész, sem rendező nem sertepertélt a környéken. Csak a legszembeszökőbb részletekre kitérve: a Királyi Légierő Bombázóparancsnoksága a filmben szerepeltetett, amerikai eredetű B-24J bombázógépeket nem alkalmazta hadászati bombázóként németországi célpontok ellen, kiváltképpen nem éjszakai álcafestéssel; az ilyen missziókat más típusokkal repülték. A szép számban felbukkanó digitális Bf 109 típusok ugyan nagy vonalakban hasonlítanak a híres német vadászrepülőgépre, de a filmben szereplő változatot a tárgyalt időszakban már nem repülték, az itt látható álcafestés is idejemúlttá vált, nem beszélve arról az idegesítő körülményről, hogy minden második gép ezredparancsnoki jelzést visel, miközben a honi vadászerők jelzését fel sem tüntették rajtuk. Az is nyilvánvaló, hogy sem az animátorok, sem a rendező nem rendelkezett repüléstechnikai ismeretekkel, mert a gépek viselkedése merőben életidegen. A történelmi környezet rekonstruálására tett kísérlet, ha volt ilyen egyáltalán, totális kudarcba fulladt, és még csak nem is az a legnagyobb gond, hogy a rendező egyáltalán nem végezte el a kötelező házi feladatot. Hanem az idióta közhelyektől hemzsegő (hadifoglyokat lemészároló Waffen-SS tiszt!), harmatgyenge forgatókönyv, az 1990-es évek tévésorozatait idéző CGI-technológia, a botrányosan rossz hangkeverés, a gyatra színészi játék az, ami igazán élvezhetetlenné teszi ezt a magasztosnak szánt, ám végső kivitelezésében idegesítően didaktikus és szánni valóan ostoba próbálkozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11642