KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/február
KRÓNIKA
• Dániel Ferenc: Mamcserov Frigyes Mici néni kihúnyó életei
• (X) : Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
MÉDIA
• Hirsch Tibor: Máltai hypertext Mozi, multimédia, nulla év

• Forgách András: Lutri A játékos
• Tamás Amaryllis: A játék szabadsága Beszélgetés Makk Károllyal
• Dániel Ferenc: Miskinek és Sztavroginok Dosztojevszkij-vázlatok
• N. N.: Dosztojevszkij-adaptációk
• Mihancsik Zsófia: Kereszt-kérdés Beszélgetés Jelenits István teológussal
• Donáth László: Hol a te diadalod? Jeruzsálem
• Bikácsy Gergely: Isten mozigépészei Az olasz film emberhalászai
MAGYAR MŰHELY
• Bakács Tibor Settenkedő: Komolyan veszem az ötperceket Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel

• Schubert Gusztáv: Bebel nője Kádár-kori szerelmek
• Fáy Miklós: Lovaglózene és dodekafónia
FESZTIVÁL
• Forgács Iván: Elátkozottak Kijev
TELEVÍZÓ
• Dessewffy Tibor: A kezdet vége Közszolgálat és kereskedelem
MULTIMÉDIA
• Nyírő András: Egy másik évezred
KRITIKA
• Bán Zoltán András: Ködképek Derengő
• Schubert Gusztáv: Lapospart Zimmer Feri
• Békés Pál: A kergetőzés joga A miniszter félrelép
• Reményi József Tamás: Az osztrák beteg Hét év Tibetben
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Az ikrek visszavágnak
• Ardai Zoltán: Holdfényszelence
• Békés Pál: Az Esőcsináló
• Békés Pál: A sakál
• Hungler Tímea: Az ördög ügyvédje
• Kömlődi Ferenc: Alien 4
• Tamás Amaryllis: Flubber – A szórakozott professzor
• Turcsányi Sándor: Titanic
• Turcsányi Sándor: Tudom, mit tettél tavaly nyáron
• Glauziusz Tamás: A jaguár

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A lánykirály

Jankovics Márton

The Girl King – finn-német-svéd-francia, 2015. Rendezte: Mika Kaurismäki. Írta: Michel Marc Bouchard. Kép: Guy Dufaux. Zene: Anssi Tikanmaki. Szereplők: Malin Buska (Krisztina), Sarah Gadon (Ebba Sparre), Michael Nykquist (Axel), Lucas Bryant (Johan), Laura Birn (Erika). Gyártó: Marianna Films / Triptych Media. Forgalmazó: ADS service. Szinkronizált. 106 perc.

 

A 17. századi Krisztina királynő ugyan nem sokáig ült a svéd trónon, rövid uralkodási ideje alatt annyi drámai potenciált halmozott fel, amennyi még egy több évados sorozatra is bőven elég lenne. Nem elég, hogy gyerekként lett uralkodónő Európa történelmének egyik legkilátástalanabb vérontása idején, majd kivette a részét a harminc éves háborúnak véget vető vesztfáliai béke megkötéséből, még a kor dinasztikus szokásaival és becsontosodott nemi szerepeivel is szembement, így inkább önszántából adta vissza a koronát, minthogy nem kívánt házasságra kényszerítsék.

Nem meglepő, hogy több híres színdarab és film is született életéből, a legismertebb Greta Garbo korai hangosfilmje. Most a veterán finn filmrendező, Mika Kaurismäki is elkészítette a maga régóta dédelgetett verzióját, amely szintén a különc királynő beteljesületlen szerelmi életére koncentrál, ám az 1933-as klasszikusnál sokkal erősebben domborítja ki a benne rejlő gendertragédiát. Mamoulian Krisztinája csak játékból öltözött fiúnak, inkább az Európát feszítő vallási-politikai különbségek lehetetlenítették el a spanyol követ iránt érzett szerelmét, Kaurismäkinél viszont már sokkal mélyebben feszül a drámai ellentét, és a királynő megengedhetetlen leszbikus vonzalmai miatt válik tragikus kívülállóvá (kidomborítva a korabeli pletykák és a modern életrajzírók értelmezését). A Lánykirály tehát nem szolgai remake, új és izgalmas fénytörésbe helyezi a svéd királynő életét, épp ezért kár, hogy egy gyengécske tévéfilm színvonalán teszi ezt. A szélesvásznú kosztümös filmekhez képest szegényes képi világ még nem lenne feltétlenül probléma, de a vágás hektikus ritmusa és a banális jelenetek teljesen átélhetetlenné teszik a drámát. Kaurismäki inkább csak felmondja és felszínesen illusztrálja, mint megeleveníti a szuperművelt királynő vívódásait, aki így az izgalmas alaphelyzet és drámai motivációk ellenére is egy didaktikus tanmese kétdimenziós figurájává válik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12711