KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.

Sepsi László

The Dark Knight Returns – amerikai rajzfilm, 2012–2013. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: ProVideo. 73+73 perc.

A DC Comics rajzfilmjei az elmúlt húsz évben – élen Bruce Timm díjakkal megszórt animációs sorozatával – szembetűnő presztízsre tettek szert, sikerüket a 2007-ben útjára indított DC Universe Animated Original Movies csak videóra készült képregény-feldolgozásai koronázták meg. A főképp az egyes címek kiemelkedő (Justice League: Doom) vagy egyenesen klasszikus (Superman: Doomsday) sztorikból szemezgető, 60–70 perces produkciók között – így túl egy tucat tételen – egyre bátrabb vállalásokat találunk: 2011-ben elkészült a Batman: A kezdet kezdete, amely hűségesen követte Frank Miller és David Mazzucchelli képregény-alapvetését (Batman: Az első év), A sötét lovag visszatérrel pedig a készítők még súlyosabb forrásművet választottak. A szintén Miller által jegyzett Batman: The Dark Knight Returns először 1986-ban megjelent graphic novelje a Batman-mitológia egy alternatív végpontjával játszik, melynek disztópikus kulisszái közt az idős Bruce Wayne újra magára ölti a denevérjelmezt, ám reaktiválása a vártnál is nagyobb hullámokat ver Gotham alvilágában. A nyolcvanas évek második felében megjelent komor és brutális Batman-interpretációk (A gyilkos tréfa, Arkham elmegyógyintézet) közé illeszkedő történetet a rajzfilmverzió készítői szerencsére nem próbálták megszelídíteni. A Miller képregényét szinte kockáról kockára lekövető kétrészes adaptáció merészen megtartja a sztori fatalista hangvételét, nem enyhít a számottevő erőszakmennyiségen, mi több, az eredeti ma már kevésbé aktuális direkt politikai áthallásait is felidézi. A feldolgozás inkább a külcsín tekintetében bír jelentős hátrányokkal: a korábbi epizódok egyenstílusában prezentált A sötét lovag visszatér bár képes átörökíteni a forrásmű atmoszféráját, hiányzik belőle az a vizuális többlet, amit az eredetiben Frank Miller egyedi stílusa és kompozíciói biztosítottak, ezt pedig a rajzfilm apokaliptikus záró-harmadának viszonylagos erőtlensége még szembetűnőbbé teszi. De a duplafilm legnagyobb hátulütőjét mégis túlzott adaptációs hűsége jelenti: mivel A sötét lovag visszatér sokkal inkább illusztrálja, mintsem interpretálja a forrásművet, az olvasmányélmény felelevenítésén túl kevés újdonsággal szolgál a képregény ismerőinek – így inkább azoknak ajánlható, akik a részben Miller ihlette Nolan-trilógia után vágynak valami hasonlóra, statikus képregénypanelek helyett szigorúan mozgóképen.

Extrák: Előzetesek. A két film két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11357