KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Szaffi

Varga Zoltán

Magyar, 1985. Rendezte: Dargay Attila. Szereplők magyar hangja: Kern András, Pogány Judit, Gobbi Hilda. Forgalmazó: MANDA. 77 perc.

 

Jókai-adaptációink egyik legsikeresebb tétele kétségkívül Dargay Attila Szaffija, melynek nézőszáma a bemutatásakor bőven meghaladta az egymillió főt, és a mai napig méltán őrzi népszerűségét. Az idén 30 éves Szaffi abból a rendkívüli korszakból származik, amikor a Pannónia Filmstúdió világrekordot állított fel az egészestés animációs filmtermésben (tíz éven belül húsz művel jelentkezett), rendezőjének pedig a harmadik egészestés rajzfilmje. A XVII. századba vezető történet alapján – melyben Botsinkay Jónás azért tér vissza atyai birtokára Temesvárra, hogy megszerezze a török basa kincsét, ám végül a szerelem lesz az igazi jussa – a Szaffi elsősorban a Lúdas Matyi emberközpontú cselekményéhez áll közel, de a Vukhoz is szorosan kapcsolódik. Dargay ugyanis a Disney-hagyományokon keresztül közelít Jókaihoz, miközben a saját stílusát is érvényesíti. Így válhatnak meghatározó szereplővé az állatfigurák, akik nemcsak a főcselekmény statisztái, jóval többek annál: kulcsfontosságúak a nádas és a kunyhó közegének panteisztikus ábrázolásmódjában éppúgy, mint számos burleszkbe forduló jelenet koreográfiájában. Sőt, a Szaffi egyik legkövetkezetesebben végigvitt motívuma az ember- és állatszereplők felcserélődése, legyen szó macskának hitt menyasszonyról vagy medvebőrből előbújó cimboráról. A bájos állatseregleten túl markáns Dargay-kézjegy a mellékalakok karikaturisztikus megformálása is (megtámogatva a szinkronszínészek remekléseivel) – különösen az intrikus duó kettőse emlékezetes, a gőzleeresztő fejfedővel groteszk hatást keltő Feuerstein és alattomos segédje, a magát intellektuális bűnözőnek valló, még filmkritika megírására is (!) kapható Puzzola.

A történelmi közeg anakronisztikus humorú megjelenítése már a Szaffi előtt része volt Dargay művészi repertoárjának, amint azt a DVD-n extraként helyet kapott Pázmán lovag igazolja. Arany János vígballadájának 1973-as, közel tízperces adaptációjában a karikaturisztikus rajzanimáció – Sajdik Ferenc közreműködésével készült – jellegzetes látványalkotó eszközei teszik megmosolyogtatóvá a középkori miliőt. A felszarvazott férj meséjét Darvas Iván tüneményes előadásában hallhatjuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12485