KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/március
• Schubert Gusztáv: Az őrület angyala Pszichomozi
• Stark András: Persona, fehér köpenyben Pszichiáterek tükre
• N. N.: Pszichomozi
• Turcsányi Sándor: Valami menthető Újabb cseh filmek
• Bori Erzsébet: Merülési mélység Doc’Est ’97
MAGYAR MŰHELY
• Kövesdy Gábor: Szűk terekben Beszélgetés Sas Tamással

• Forgách András: A véres clown Mifune Toshiro
• N. N.: Kuroszava és Mifune közös filmjei
• Fáy Miklós: Kilencvenhárom zene Takemitsu Toru
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Életünk ROM-jai Nirvána

• Földényi F. László: Egy „sikertelen ember” mozija Musil és a film
• Ardai Zoltán: Törless ’66 K. u. K. állomás
KÖNYV
• Reményi József Tamás: Öntőműhely Tarkovszkij-monográfia
FESZTIVÁL
• Csejdy András: Példáért szomszédba Thesszaloniki
TELEVÍZÓ
• Lipp Tamás: Vasárnapi nép Márciusi cselekedetek
• Muhi Klára: Háziverseny Filmkínálat a képernyőn
KRITIKA
• Fáber András: Szent Kristóf angolul tanul A Rémkirály
• Tóth András György: Mózes és az indiánok Beszélgetés Michel Tournier-val
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Comic Strip – Képtelen képregény
• Hirsch Tibor: Csillagot az égből
• Takács Ferenc: Amistad
• Schubert Gusztáv: Játsz/ma
• Hungler Tímea: Fogadatlan prókátor
• Barotányi Zoltán: Robinson Crusoe
• Schubert Gusztáv: Szerelemben, háborúban
• Kis Anna: Szép remények
• Békés Pál: Lesz ez még így se!
• Harmat György: A boldogító nem
• Takács Ferenc: Hőhullám
• Tamás Amaryllis: Mint a királyok!

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Stratton

Huber Zoltán

Stratton – brit, 2017. Rendezte: Simon West. Írta: Duncan Falconer regényeiből Warren Davis. Kép: Felix Wiedemann. Zene: Nathaniel Méchaly. Szereplők: Dominic Cooper (Stratton), Gemma Chan (Aggy), Austin Stowell (Hank), Tyler Hoelchlin (Marty). Gyártó: GFM Films. Forgalmazó: Cinetel. Feliratos. 94 perc.

 

Bár az akciófilm hagyományos mintázatú egyedei lassan teljesen kiszorulnak a multiplexek kondícionált levegőjű élőhelyeiről, az ősrégi paneleket a műfaji evolúció egyelőre csak az első ligában szelektálta ki. A hatalmasra hízó franchise-univerzumok, adaptív hibridek és tarka metairóniák ugyan a második vonalba is lehatoltak, ám ott még békésen megférnek a zsáner klasszikus felépítésű darabjaival. A B-kategóriában mintha létezne egy olyan alternatív idősík is, ahol örökké 1989-et írunk. Jöhetnek az újabb platformok, trendek és divatok, a vintázs akciófilmek meglepően kitartó rajongótábora itt mindig találhat magának prédát, ha egy jól bevált robbanós-verekedős-üldözős attrakcióra éhezik.

Bajtársát elveszítő őrnagy, biofegyvert meglovasító ellenfél, árulások és egyre hevesebb párbajok – ha a Strattonban nem tűnnének fel drónok, laptopok és mobilok, a szigorúan kilencven perces hajsza végén automatikusan visszacsévélnénk a nem létező szalagot. Egy tökéletesebb világban persze az egykori brit kommandós regényciklusából átemelt hős bőrében a fiatal Seagal gépfegyverezné le az ex-titkosügynök orosz gonoszt, akit persze Dolph Lundgren alakítana. Ezt leszámítva nem lehet ok a panaszra, mert szinte minden pontosan olyan, mintha a téka második polcáról akadt volna a kezünkbe a film katonásan vonzó tokja. A rendező Simon West rutinosan mozog a terepen, a Con Air és a Tomb Raider után különféle Statham-produkciókat és a Feláldozhatók második felvonását is ő vezényelte le. Ki tudja, ha Henry Cavill nem száll ki a forgatás előtt és egy kicsit is izgalmas forgatókönyvet kap, West talán képes lett volna tartani az életmű eddigi színvonalát. A stáb a kötelező színvonalat persze most is hozza, a látottakat mégis csak azok tudják értékelni, akik a természetes műfaji szelekció áramvonalas túlélői helyett inkább a rezervátumok eltunyult élővilágában szeretnek gyönyörködni.



A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/08 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13323