KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Zsebtolvaj

Pápai Zsolt

Pickpocket – francia, 1959. Rendezte: Robert Bresson. Szereplők: Martin LaSalle, Marika Green, Henri Kassagi. Forgalmazó: Corner Film. 79 perc.

Robert Bresson filmtörténeti pozícióját és életművének megítélését alapvetően meghatározza, hogy jóllehet a munkái utánozhatatlanok (azaz ha valaki másolni kívánja azokat, biztosan nevetségessé válik), mégis rengeteg inspirációval szolgáltak – és szolgálnak a mai napig – alkotók tömegei számára. Beszédes, hogy Bresson már abban az időben a modern film csúcsműveit forgatta le, amikor a klasszikus modernizmus még igazából meg sem született (az Egy falusi plébános naplója vagy az Egy halálraítélt megszökött elkészültekor Antonioni, Fellini vagy Bergman még csak az első lépéseit tette a modern film irányába), és sokatmondó az is, hogy a Zsebtolvajjal az egész francia újhullámot látta el szellemi munícióval.

Utóbbiról kevesebbet szokás beszélni, pedig a napnál is világosabb. A Zsebtolvaj vezérmotívumai a bebörtönzöttség és a magány, továbbá a szabadságvágy – ezeknek, kivált az utóbbinak, nagy szerep jutott Godard-nál, Truffaut-nál is. A címszereplő akut lopáskényszere kívülállásának és szabadságvágyának a metaforája – a Zsebtolvaj Michelje ugyanúgy vonja kétségbe a társadalmi konvenciókat, mint egy évvel később a Kifulladásig hasonló nevű figurája. És ahogy a Zsebtolvaj és a Kifulladásig főszereplője megkérdőjelezi a környezetétét uraló konvenciókat, úgy vonja kétségbe a filmkészítés szabályait Bresson, illetve a nyomában Godard. Alig van valami, amiben hasonlít a két film formanyelve, abban azonban rokonok egymással, ahogy eloldódnak a hagyományos közelítésmódoktól (lásd például a Zsebtolvajban a gyakran szinte néma hangsávot, vagy a nézésirány szerinti vágás újszerű időzítését, a Kifulladásigban pedig a kézből vett felvételeket vagy a folytonossági irányt követő vágás negligálását).

A Zsebtolvaj az egyetemes filmtörténet egyik leggazdagabb műve. Máig őrzi titkát, talán azért, mert Bresson nemcsak azt tudta mindenki másnál jobban, hogy mikor mit mondjon, hanem azt is, mikor miről hallgasson. „A némaságot a hangosfilm találta fel” – jegyezte meg egykor, és tényleg: a csend sokszor mindennél beszédesebb.

Extrák: Sok apróság, valamennyi magyar felirattal. Rövid beszélgetés filmtörténészekkel; egy hosszabb dokumentumfilm a szereplők utóéletéről; negyedórás részlet a sztár-illuzionista, a Zsebtolvajban is feltűnő Henri Kassagi egyik műsorából. A legizgalmasabb anyag egy kurta beszélgetés a rendezővel: alig néhány perc az egész, Bresson varázsos személyisége miatt mégis nehezen múlik a hatása.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10068