KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

The Expendables - A feláldozhatók 3.

Kránicz Bence

The Expendables 3 – amerikai, 2014. Rendezte: Patrick Hughes. Írta: Katrin Benedikt, Dave Callaham és Creighton Rothenberger. Kép: Peter Menzies Jr. Zene: Brian Tyler. Szereplők: Sylvester Stallone (Ross), Jason Statham (Lee), Antonio Banderas (Galgo), Mel Gibson (Stonebanks), Wesley Snipes (Doc). Gyártó: Nu Images / Millenium Films. Forgalmazó: ProVideo. Szinkronizált. 126 perc.

 

Maradt-e még talonban a nyugdíjkorhatár felé közelítő, ám továbbra is hadra fogható akciósztár Hollywoodban? Kivel lehetne bővíteni a feláldozhatók nosztalgikus múltidézésre és tét nélküli szórakoztatásra felesküdött különítményét? Ezek a menetrend szerint, kétévente érkező Expendables-filmek fő kérdései, mivel Sylvester Stallone egyelőre a folyamatos bővülésben látja az immár trilógiává terebélyesedő sorozat túlélésének kulcsát. Az új igazolások (a kissé idétlenül bohóckodó Banderas kivételével) jól illenek a csapatba, ráadásként magánéleti viszontagságaik is terítékre kerülnek, Snipes adócsalásától a számkivetetté váló Gibson fájdalmaiig – Stallone afféle szakszervezeti vezetőként kínálja a jóvátétel lehetőségét mindazoknak, akik hibáztak.

Hogy kidomborítsák a veterán hősök erényeit, az alkotók néhány talpraesett fiatalt is csatasorba állítanak, akiknek persze van mit tanulniuk ravaszság és alkalmazkodó-készség terén. Az új szereplők egymás sarkát tapossák, ennek ellenére a film nem tűnik zsúfoltabbnak az előzményeknél. Komoly fegyvertény, hogy sem a nélkülözhetetlen ős-bandatagok, sem a bizonyítani kész újoncok nem tűnnek feleslegesnek, a forgatókönyv ezzel elkerüli A feláldozhatókhoz hasonló ensemble-filmek legnagyobb veszélyét. Ami marad, az kétórányi magas fordulatszámon pörgő örömmozi, a széria legemlékezetesebb fináléjával. Azonban nagyon úgy tűnik, hogy a bosszúálló és/vagy túszszabadító küldetésekre épülő narratívában nem maradt több lehetőség. Hiába egyértelmű, hogy a pár mondatra feltűnő kiválóságok helyzetbe hozásához bármilyen alibitörténet megteszi, az előkészítés alatt álló negyedik részben mégis illene változtatni a végképp elhasznált sémán. Erre pedig nem sok esély mutatkozik, amíg Stallone receptje kimerül annyiban, hogy egyre több karaktert mozgat egyre monumentálisabb akciószekvenciákban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/09 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11766