KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mike és Dave esküvőhöz csajt keres

Kovács Kata

Mike and Dave Need Wedding Dates – amerikai, 2016. Rendezte: Jake Szymanski. Írta: Brendan O’Brien és Andrew J. Cohen. Kép: Matthew Clark. Szereplők: Adam DeVine (Mike), Zac Efron (Dave), Anna Kendrick (Alice), Aubrey Plaza (Tatiana), Stephen Root (Burt). Gyártó: 20th Century Fox. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

A Mike és Dave esküvőhöz csajt keres az menyegző-tematika egyik alapvető toposzát használja, mely szerint mindenki, akinek oltár kerül a látómezejébe, kivetkőzik magából. Még akkor is, ha éppen minden erejével azon van, hogy uralkodjon magán. Mike (Adam DeVine) és Dave (Zac Efron) két infantilis vadállat, akik ahelyett, hogy jópofa gegeket nyomnának, orbitális botrányba fullasztanak minden családi rendezvényt. A testvérpár gyenge pontja ártatlan kishúguk, aki hamarosan férjhez megy, a két fiú ezért a családtól azt a küldetést kapja, hogy találjanak két jólnevelt kislányt, velük jelenjenek meg, aztán pedig ne trollkodják végig a Hawaii nyaralás keretében megtartott puccos rendezvényt. Egy Craigslist-hirdetéssel, egy tévészerepléssel és némi social media hírnévvel később rátalálnak egy cselszövő lánypárosra, akik sok száz versenytársukkal ellentétben semmi mást nem akarnak, csak egy laza nyaralgatást. Hamar kiderül azonban, hogy bulizásban és baromkodásban bőven túltesznek a srácokon.

A Farrelly-szatírák obszcén, gyermekded csínyei és a társadalmi normák áthágásának motívuma visszaköszön ugyan itt is, ám a rövid- és tévéfilmeken edződött, elsőfilmes Jake Szymanski elsősorban színészei kiváló komikus vénájára és improvizációs képességére épít, és a végeredmény sem egy okos, groteszk vígjáték, sokkal inkább hol így, hol úgy elsült, durva viccek jó ütemérzékű sorozata. A Fox szinte már kínosan ügyelt rá, hogy nyári komédiája politikailag és műfajilag egyaránt korrekt maradjon, úgyhogy a film fő humorforrása tényleg a bővérű káromkodás, a látványos gegek és az altesti poénok, a fordított Másnaposokként induló történet pedig végül természetesen eszement ámokfutásba torkollik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/08 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12854