KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Wasabi

Herpai Gergely

 

Jean Renót mindenki szereti… Ugyan nem nagyon változtat játékstílusán, de ez az egyetlen kaptafa is rengeteg nézőnek szimpatikus, így nem csoda, hogy Luc Besson ismét őt választotta legújabb akció-krimi-paródiájának főszereplőjéül. És ezzel az egy döntésével talán meg is elégedhetett, ugyanis alkotói géniuszának – enyhén szólva – még a szikráját sem lehet felfedezni a Wasabiban.

Besson emellett legújabb filmjét feltehetően valami hommage-félének szánhatta, mert Reno feltűnően hasonlít benne Jean-Paul Belmondo régi zsaruira és csirkefogóira, de sajnos a nagy Bebel néhol szórakoztatóan ripacskodó, néhol nagyon macho alakításához az utóbbi időben népszerű, deresedő francia sztár nem tudott felérni. Pedig nem is szegény Jean Renóban van a hiba, inkább az ostoba és hiteltelen forgatókönyv és a rosszul koreografált akciójelenetek (Besson, úgy látszik nem egy George Lautner vagy Jacques Deray…), gyenge poénok miatt süllyed a Wassabi B kategóriás mozik szintjére.

Ha ennyi még nem volna elég, akkor sikerült szinte tökéletesen elviselhetetlenné tenni a filmet az iszonyúan idétlenül, az anime rajzfilmek naiváihoz hasonló stílusban játszó Ryoko Hirosue alakításával. Pedig a japán lányok nem ilyen üresfejű, vihogó és sipítozó hisztérikák, mint ahogy maga Japán sem hotelszobákból, golfpályákból és játéktermekből áll. Ezt pedig biztosan Luc Besson is nagyon jól tudja…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2661