KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/április
KRÓNIKA
• N. N.: Carlo Ludovico Bragaglia (1894–1998)
FILMSZEMLE
• Bori Erzsébet: A finnugor kapcsolat Játékfilmek
• N. N.: A 29. Magyar Filmszemle díjai
• Balassa Péter: Minden látszat ellenére Szenvedély
• Kovács András Bálint: A domináns férfi alkonya A postás mindig kétszer csenget
• Schubert Gusztáv: Dupla vagy szimpla? Presszó
• Simó György: Kis tétek, nagy dolgok Dokumentumfilm
• Muhi Klára: Kísérleti szemle Kisjátékfilmek
• Szőnyei Tamás: Tévéisten lába A televíziók és a mozgóképgyártás
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hiányzol, Mrs. Nugent! Berlin
MULTIMÉDIA
• Hirsch Tibor: Győz a Posta! A jövő hirnöke
• Kömlődi Ferenc: A digitálbohóc R. U. Sirius
• Nyírő András: Arcimboldo-megabyte Silvers mozaikok
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Én, Glauziusz Bikácsy Gergely: Buñuel-napló
• Takács Ferenc: Önarckép, brit színekben

• Bori Erzsébet: Le a gravitációval! Maya Deren mozgóképei
• N. N.: Shirley Clarke filmjei
• Antal István: Nincs kapcsolat Shirley Clarke
FILMZENE
• Fáy Miklós: Egy film két zenéje A játékos
• Hideg János: Lányerő Spice World
KRITIKA
• Bikácsy Gergely: Világegyetem, Kaucsuksarok Playtime
• Dániel Ferenc: Ázsia, gyorsbüfé A folyó
• Turcsányi Sándor: Kelet-magyar szoljanka A rózsa vére
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A vasálarcos
• Hegyi Gyula: Copland
• Takács Ferenc: Vörös sarok
• Hungler Tímea: G. I. Jane
• Csordás Lajos: A bunyós
• Békés Pál: A hazug
• Ardai Zoltán: Különösen veszélyes
• Bori Erzsébet: Letaszítva
• Tamás Amaryllis: Három a nagylány
• Turcsányi Sándor: Anasztázia

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rossz álmok

Kovács Marcell

 

A Hatodik érzék zajos sikerén felbuzdult hollywoodi illetékesek a kifáradni látszó sorozatgyilkosok helyett egyre szívesebben bízzák a riogatást lidércekre, koboldokra és más hazajáró lelkekre.

Sam Raimi fordulatos thrillere ugyan nem kimondottan kísértet-film, mégis remekül illik a Hetedik érzék, Frequency, Temetetlen múlt-sorozatba. Főhőse, a három gyermekét egyedül nevelő fiatal özvegy látnoki képességgel bír. Jövendőmondás a foglalkozása, ő a kerületi jósnő, de pszichológusként és lelki szemetesládaként is funkcionál. Kezdetben csak a felesége kitárulkozását nehezményező dúvad férj támadásaival és az ideggyenge autószerelő-fiú dühkitöréseivel kell megbirkóznia, ám amikor a rendőrség kérésére bekapcsolódik a helyi hatalmasság nyomtalanul eltűnt lányának keresésébe, az ő élete is veszélybe kerül.

Az ismerős motívumokból ügyesen építkező történetet az egykori vagány Raimi pedáns szakszerűséggel tálalja. A kisvárosi realizmust lebegő álomképekkel teszi fátyolossá, majd a megfelelő pillanatban dogmás tombolással trombitál ébresztőt. Pontos, elegáns és kiszámítható; a Gonosz halottak-trilógia elbűvölő zabolátlansága nyomokban sem jellemzi. Egy vakmerő húzása van azért: Keanu Reeves-ből megkísérel gonosz Robert De Nirót varázsolni. Nem jár sikerrel, pedig volt idő, amikor ennél vadabb kunsztokat is gond nélkül teljesített. Például westernt csinált Sharon Stone-nal és Leonardo DiCaprióval, nem is rosszat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3321