KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/május
KRÓNIKA
• A szerkesztőség : A 212-es mozdony Pályázatunk
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Mihancsik Zsófia: A kígyó mérge Filmerőszak
• Zachar Balázs: Tévéfüggők
• Zachar Balázs: Aljas világ–szindróma
• Hirsch Tibor: Pokol, madárcsicsergéssel A kompjuter ördöge

• Tillmann József A.: Földönkívüliekben utazók Kozmikus kapcsolat
• Bóna László: Nap a sötétkamrában A szférák filmjei
• Barotányi Zoltán: Űristenek alkonya Mennyből a filmek
• Trosin Alekszandr: Furcsa idő Levél Oroszországból
ELLENFÉNY
• Bikácsy Gergely: Pasztellfilm – szamár farkával festve Mi, húszévesek
TELEVÍZÓ
• R. Hahn Veronika: A nyerő Négyes Brit filmpénz
• Róka Zsuzsa: Mit sírnak ezek? Francia filmpénz
• Tuza Andrea: Ajándék a csizmában Olasz tévé, olasz film
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: Szabadság, szerelem Pannon töredék
• Forgách András: Kemény költészet Tűzvirágok
• Csejdy András: Belül minden fekete Az utolsó belövés
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Ördögsziget
• Bori Erzsébet: Mediterraneo
• Ardai Zoltán: A tiltott nő
• Békés Pál: Fele/más
• Takács Ferenc: Emma
• Báron György: Dobermann
• Békés Pál: A vadon foglyai
• Beregi Tamás: Tősgyökér
• Bori Erzsébet: Hercule és Sherlock
• Tamás Amaryllis: A sámán ereje

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Elit halálosztók

Alföldi Nóra

A brazil filmipar legkapósabb exportcikkei, a végtelenített szappanoperák mellett, a legaljasabb mocsokban turkáló, szociálisan érzékeny, a Cinema Novo félárbocra eresztett zászlajának árnyékában készült darabok. Minden idők egyik legsikeresebb brazil filmje, José Padilha Elit halálosztók című munkája sem különb társainál: miként már címe is jelzi, a nyomornegyedek világában ütős akciófilm pereg.

Padilha filmjének alapjául a szociológus Luiz Eduardo Soares és a Rió de Janeiro-i rendőrség milicista osztagának – rövidítve BOPE – két egykori tisztjének botránykönyve szolgált, melyben alapos kitárgyalásra kerülnek az alakulat belső ügyei, pár taktikai malőr és nyers tény. Ilyen például az az akció, melyre 1997-ben, II. János Pál pápa látogatásának apropójából került sor: annak érdekében, hogy az egyházfő nyugodtan aludjon egy éjszakát Rióban, a városi vezetőség úgy határozott, hogy sem civil-, sem rendőr-életet nem kímélve, pár hét alatt megtisztítja az érseki rezidencia tőszomszédságában fekvő nyomornegyedet a drogkereskedőktől és azok portékájának élvezőitől. Padilha filmjének főhősévé magát a BOPE vezetőjét tette meg, aki nyers, szikár, sztorizgatós narrációval kíséri végig az eseményeket, mindenttudó elbeszélőként mindig mindenhol jelen van, akárcsak a rendező kézikamerája – mely kissé maszatos képet ad a város és rendőri erejének szövevényes ügyeiről. Az Elit halálosztók impresszionizmusa főként választott zsánerének számlájára írandó; a pergő ritmusú akciófilm minden létező feszültségteremtő technikát és zsarufilmes klisét ismer és használ, olyannyira, hogy akciókarneválja el is bagatellizálja a kiinduló problémát, a brutálisan gyomorforgató jelenetekkel szemérmetlenül szórakoztat, kritika helyett magasztal, azaz kiváló élvezeti cikket tálal.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/01 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10022