KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Nem beszélek zöldségeket

Kolozsi László

La tête en friche – francia, 2010. Rendezte: Jean Becker. Írta: Marie-Sabine Roger regényéből Jean Becker. Kép: Arthur Cloquet. Zene: Laurent Voulzy. Szereplők: Gérard Depardieu (Germain Chazes), Gisèle Casadesus (Margueritte), Rea Mauranen (Francine), Patrick Bouchitey (Landremont). Gyártó: Canal+ / ICE3. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 82 perc.

Polcz Alaine mesélte, hogy Kisoroszi határában, közel a kempinghez, élt egy lakókocsiban egy nagyon kedves férfi. Akin tudott segített, kocsija mögött kis veteményes húzódott, nem volt terhére senkinek. A pszichológusnő megkedvelte, és tanítgatta, könyveket vitt neki, és a férfi egyre lelkesebb olvasó lett, mígnem kocsmai cimborái legnagyobb meglepetésére egyszer csak Kafkát idézett. Mintha e férfi történetét vitte volna filmre a Lápvidék gyermekei című filmről ismert Jean Becker. Akárcsak a multik és a városiasodás ellen szót emelő korábbi dolgozat, ez az alkotás is igen csendes, távol áll tőle minden nagyképűség, minden pökhendiség.

Becker a francia vidék csendjének elkötelezettje: e filmje is olyan, mint egy terebélyes fa, jó szemlélni, jó árnyékában meghúzni magunkat, míg közben zuhog a 3D-s filmek kíméletlen kénes esője. A filmben a színészek is, a legnagyobbak is, csöndesen, visszafogottan, minden szokásos manírjuk nélkül játszanak. Az idős hölgy, aki egy padon ücsörögve olvas, és beleakad a behemót, galamblelkű férfiba, a Maigret-filmekből ismerős: Gisèle Casadesus. A kertésznadrágos Germain, aki anyja házának kertjében tengődik, Gérard Depardieu.

Csak a sok suta visszaemlékezős epizódért kár, a megelevenedő olvasmányok képeiért. Ha ezek nem lennének, nyugodtabb szívvel jelenthetnénk ki, a világ nincs elveszve, ha születnek és születhetnek ilyen filmek. És az abba vetett remény, hogy a vidék meg fogja őrizni azt, amiért élni érdemes, nem alaptalan, és előbb vagy utóbb a gőgös városokból mindenki odavágyik majd. Az ilyen filmek miatt is…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10562