KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Magasiskola

Czirják Pál

Magyar, 1970. Rendezte: Gaál István. Szereplők: Ivan Andonov, Bánffy György, Meszléry Judit. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 82 perc.

Egy fiatalember érkezik a puszta közepén álló solymásztelepre. Kezdetben lenyűgözi őt a telepiek zárt közösségét határozott kézzel vezető solymász egyénisége, elhivatottsága. Idővel azonban mindinkább felismeri a szigorú rend taszító és embertelen arcát, de mivel a változtatás lehetetlennek tűnik, végül elmenekül. A pár mondatban összefoglalható cselekmény, az adott közeg szikár ábrázolása mögött felsejlik egy további réteg is: a mindenkori diktatúrák allegóriája.

Gaál István negyedik nagyjátékfilmje, az 1970-es Magasiskola a rendező pályáját tekintve inkább magányos kísérletnek tekinthető; a korszak formai törekvései között ugyanakkor találhatunk párhuzamokat. Jancsó parabolái vagy Maár Gyula absztrakt modellt teremtő darabja, a Prés (1971) ugyanarról a politikai világrendről mondtak ítéletet, mint a Mészöly Miklós írásából született Magasiskola. És bár maga Gaál sem korábban, sem később nem forgat hasonló hangvételű filmet, sajátos módon a Sodrásban (1963) után mégis éppen ez a munkája válik legfontosabb alkotásává. Jelzi ezt a cannes-i különdíj és az a felértékelődés, amely a film utóbbi években lezajlott újraolvasása nyomán tapasztalható.

Ehhez igazodik a Filmintézet, amikor filmtörténeti sorozatában a Sodrásbant követően Gaál Istvántól másodikként ennek a műnek ad helyet. Teszi ezt azzal a szakmai gondossággal, amely a kezdetek óta jellemzi az ötvenedik lemezéhez közelítő kezdeményezést.

Extrák: ezúttal egy – Grunwalsky Ferenc és Pintér György által készített – korabeli werkfilm, továbbá Gelencsér Gábor hosszabb elemzése került a játékfilm mellé. (Mindkettő megtekinthető angol felirattal is.) Előbbi nagy érdeme, hogy a rendezői vallomás mellett a forgatás olyan egyedi pillanatait sikerült megörökítenie, amelyekről e felvételek nélkül aligha tudnánk képet alkotni. A korszak filmtörténész szakértőjének gondolatai pedig segítenek a mű és a kontextus pontosabb megértésében, az alapul szolgáló irodalmi szöveg és a mozgóképi feldolgozás viszonyának feltérképezésében, a filmnyelvi megoldások minél árnyaltabb dekódolásában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 63-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11672