KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/június
KRÓNIKA
• Mispál Attila: Függetlenek fesztiválja

• Schubert Gusztáv: Képtelenek Szegénymozi
• Mihancsik Zsófia: A retusált botrány Beszélgetés a szegénységről
• N. N.: Munkanélküliek, szegények, hajléktalanok Nyomordokumentumok
• Tamás Amaryllis: Egészen más világ Beszélgetés Elbert Mártával
• Hirsch Tibor: A szegények pokla Sátántangó és multimédia
• Pintér Judit: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Szabó István: A példa képei Pályatársak Szõts Istvánról
• Pintér Judit: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Fazekas Eszter: Vér nem mossa le a vért! Szõts és a történelem
• Forgách András: A butaság bűvölete Boogie Nights
• Beregi Tamás: Virtuális Gyönyörök Kertje Kompjúterszex
• Molnár Dániel: Minden szörfös „azt” akarja Pornográfia az Interneten
• Bikácsy Gergely: Radosch felügyelő lábfürdője Bécsi vér
• Bori Erzsébet: A szomszéd szerencséje A harmadik ember
• Kövesdy Gábor: A filmpusztulás képei Beszélgetés Dominique Painival
• Muhi Klára: Lumière, Méliès, még háromszáz évig Beszélgetés Michel Contourral
KÖNYV
• Gelencsér Gábor: A turul árnyéka Sándor Tibor: Őrségváltás után
• Kömlődi Ferenc: Net-diskurzusok Buldózer
FILMZENE
• Fáy Miklós: Az akusztikus félelem Herrmann és Hitchcock
KRITIKA
• Csejdy András: Szívzűr Az élet sója
• Ardai Zoltán: Dögrovó Hárman hozzák a halált
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Latin vér
• Bori Erzsébet: Őrült város
• Halász Tamás: Veszettek
• Turcsányi Sándor: Sikoly
• Kis Anna: Gyilkos donor
• Turcsányi Sándor: Egyéjszakás kaland
• Hungler Tímea: Tűzvihar
• Mátyás Péter: Gyilkosok gyilkosa
• Hideg János: Blues Brothers 2000
• Tamás Amaryllis: Törökfürdő
• Békés Pál: Az ember, aki túl keveset tudott

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Betiltott vágyak

A dán lány

Elcserélt nemek

Schubert Gusztáv

A test forgandó. Ha a nemünket keveri el a sors, különösen.

 

A címszereplő dán lány történetesen egy lányosan szép dán férfi, a múlt századelő ismert és kedvelt dán tájképfestője, Einar Wegener (1882-1931). Hattyúnyakú, pirulásra hajlamosan hófehérbőrű, feminin férfi volt, a látszat azonban csalt, emancipált, szabad szellemű, életvidám feleségét férfias szenvedéllyel szerette. Gerda Gottlieb szintén festett, nem sok sikerrel, mígnem egy végzetes napon a Wegener-házaspár erotikus összhangja váratlanul és végletesen meg nem rendült. Gerda modellje/barátnője késett, mire megkérte férjét üljön modellt a hosszúcombú, elegáns balerina helyett. A férfi benne volt a csínyben, örömmel bújt a selyemharisnyába, kéjjel húzta lábára a finom balettcipőt. Hanem a tréfa balul sült el, akárha egy Andersen-mesébe csöppent volna, a férfi csodálatos lánnyá változott.

Einar Mogens Wegener egy nap Lili Elbeként ébredt. Ez, gondolnánk, nem is olyan kellemetlen formája az átváltozásnak. Járhatott volna úgy is, mint a rút bogárrá lett Gregor Samsa. Tisztán esztétikai szempontból, persze így is van, csak hát kívülről nézni az efféle metamorfózist, finoman szólva is érzéketlen kibicelés, belülről átélve az átváltozás akkor is durva horror, ha nem valami gusztustalanság lesz belőlünk, hanem légies szitakötő. A dán lány többek közt azért is figyelemre méltó film, mert átélhetővé teszi a zsigeri-lelki rettenetet, amikor az ember egyszer csak felfedezi, hogy másvalaki testében élte addig az életét. És ott siklik ki, amikor elhiszi, hogy férfiből transznemű nővé lenni, mindössze bátor önkiteljesítés, olyan sima ügy, mintha a 4-es metróról átszállnánk a 2-es villamosra.

David Ebershoff regénye nyomán Tom Hooper (A király beszéde) fontos és súlyos témát talált, nagy kár hogy nem tudja tisztán és élesen elmondani, mert a stílust nem találta meg hozzá. A könnyes-artisztikus melodráma nyelvén nem lehet ezt a szövevényes, és inkább keserves, mint örömteli sorsot pontosan és tragikus teljességében elmesélni. Pedig minden elem ott van a filmben, még az egészből mit sem értő, és ezért ádázul ellenséges társadalom precíz lélekrajza is. Einar/Lili „baját” úgy tekintik, mintha el lehetne kapni, akár az influenzát, és persze a meglévő skatulyákba igyekeznek begyömöszölni egész életét, hol homoszexuálisnak nézik, hol skizofrénnek. Pedig nem az, hanem nő, aki egy nap férfitestben ébredt, és élete árán is azzá akar visszaváltozni, amitől a DNS-láncok vakvéletlen találkozása elvett tőle.

 

A DÁN LÁNY (The Danish Girl) – amerikai-brit, 2015. Rendezte: Tom Hooper. Írta: David Ebershoff könyvéből Lucinda Coxon. Kép: Danny Cohen. Zene: Alexandre Desplat. Szereplők: Eddie Redmayne (Einar/Lili), Alicia Vikander (Gerda), Matthias Schoenaerts (Hans), Ben Whishaw (Henrik). Gyártó: Working Title / Pretty Pictures. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 119 perc.

 

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/01 07-08. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12537