KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

1492

Fáber András

„Megint egy évfordulós film!” – sóhajthatunk fel az olajnyomat-művészet sokat tapasztalt áldozataiként. Nem alaptalanul éppen, bár ezúttal többről is, másról is szó van. A tét nemcsak Amerika és a felfedezőjének kijáró örök hírnév meg dicsőség: emberi érdeklődésünk igazán a hősé, aki karakterében egy új világ – az Újkor – fia, a majdan mind jobban eluralkodó individuális embereszmény egyik korai megtestesülése. Persze felvonultatják előttünk a filmkészítők az obligát színes történelmi képeskönyv megelevenedett lapjait is (a nagyszerű Gerard Depardieu ágál a főszerepben, korhű leplekbe bújtatva), és óhatatlanul eszünkbe jut a Karinthytól ismert anekdota, amelyben az amerikai indián törzsfőnök hibátlan angolsággal így szólítja meg a partra szálló hajóst: „Kolumbusz úr?” Majd, az igenlő válasz hallatán így fordul feleségéhez: „Nos, anyjuk, akkor fel vagyunk fedezve!” Ám ebben a filmben nemcsak a szerencse a bátraké, hanem a pech is (hiszen a nagy felfedező nem azt fedezte fel, amit akart, és a film alcímében emlegetett földi paradicsom megteremtésével is kudarcot vallott) – s aggódni is kezdenénk, hogy a nagy embert elfelejti majd az utókor, ha nem tanultunk volna róla az iskolában.

Amiért mégsem kár ennyi szót vesztegetni rá, az a Kolumbusz figurájában magatartás-mintaként megjelenő mentalitás, amelynek tanulságát meg is fogalmazza a királynővel, I. (Katolikus) Izabellával folytatott egyik beszélgetésében. „Szörnyű ez a te új világod, Kolumbusz!” – mondja az uralkodónő, mire a levitézlett utazó így válaszol: „Miért, a régi olyan j6 volt?” Igaz, az ebből fakadó tanulság sem új, viszont aktuális.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1193