KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Legendás állatok – Grindelwald bűntettei

Pethő Réka

Fantastic Beasts: The Crimes Of Grindelwald – brit, 2018. Rendezte: David Yates. Írta: J. K. Rowling. Kép: Philippe Rousselot. Zene: James Newton Howard. Szereplők: Eddie Redmayne (Göthe), Ezra Miller (Credence), Jude Law (Dumbledore), Johnny Depp (Grindelwald), Zoe Kravitz (Leta). Gyártó: Heyday Films / Warner Bros. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 134 perc.

 

J. K Rowling mesevilága több történettel a Harry Potter után is működőképes tudott maradni, amit eredetiségének köszönhetett – mostanáig. A Legendás állatok és megfigyelésük két évvel ezelőtt nem összekacsintó ismétlődésekből és nosztalgiázásból épült fel (szemben például az új Star Wars epizódokkal), érződött rajta, hogy az írónőnek volt ötlete egy újabb történet megalkotásához: új karaktereket emelt be a már létező varázsvilágba és köréjük saját kalandokat épített. A Grindelwald bűntettei azonban nem tesz mást, mint hogy rácsatlakozik erre az új franchise-ra: a legendás állatok most még nagyobbak, mint legutóbb, ám sem a szerelmi szálak, sem a varázslóvilág erőviszonyai terén nem sokat változik a status quo.

Grindelwald fél évvel a korábbi történet lezárása után most egy grandiózus nyitóakció keretében megszökik a fogságból, és elkezd híveket gyűjteni. Célja, hogy egységbe szervezze mágus társait, mivel szerinte a muglik, az egyszerű emberek veszélyt jelentenek a varázslóvilágra. A mese ezúttal visszaköltözik Európába, Párizsban járunk, ahol a szökevény rejtőzködik. Göthe Salmander vezetésével összegyűlik a korábbi négyfős csapat, és gyakorlatilag ugyanazt a kutatást és nyomozást folytatják, amit legutóbb abbahagytak, de – spoiler! – legalább most sem jutnak vele előrébb.

Így tehát kapunk egy több, mint két órás játékidővel rendelkező filmet, amelynek a cselekménye mindössze annyi, hogy az előző epizódban megismert főgonosz felvázolja az eljövendő varázsló-holokauszt képét, amivel szerez egy számára jelentős szövetségest, és valószínűleg (de nem biztos) meggyőz néhány varázslót, hogy később álljanak majd mögé. Közben azonban az az érzésünk, hogy ugyanazokat a jeleneteket látjuk ismétlődni, mint a két évvel korábbi film esetében. Most nagyobbak a sóhajok, a durranások, ám eltűnt a báj, a kaland, mindaz, ami érdekessé és élettelivé tette ezt a mágikus világot.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13931