KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar film

Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

Sós B. Péter

 

Hova kerüljön az állami filmgyártás idején 1948–1987 között gyártott 830 film tulajdon- és forgalmazási joga: évek óta vitatkoznak ezen a filmes szervezetek, cégek és intézmények vezetői, valamint a két illetékes minisztérium – a privatizációs és a művelődési tárca – képviselői. A kulturális bizottságtól közelebb a törvényhozáshoz sosem került egyetlen javaslat sem. A privatizációs miniszter legutóbb, április 9-én májusi döntést ígért, de a „szakmai egyeztetéseken” túl nem történt semmi. A filmek belföldi forgalmazási jogai jelenleg a Moképnél vannak, a külföldiek pedig a Hungarofilmnél. A nemzeti kulturális közkincs értékét egy vagyonértékelés 200 millió forintra becsülte. A jogokért folytatott hadakozás valódi célja, hogy a sokszereplős médiapiac létrejötte után ki részesül majd a filmek sugárzási jogának bevételeiből. A médiatörvény ugyanis magyar filmek játszására kötelezi a tévétársaságokat, és ebből évente a 830 film jogainak birtokosa – becslések szerint – 30–60 millió forintra számíthat. Csak a közvetett állami tulajdonlás tenné lehetővé, hogy ebből a forgalmazási költségek levonása után kifizessék majd a szerzői jogdíjakat és költsenek az alkotások megőrzésére, karbantartásukra is.

Az ÁPV Rt. illetékeseinek álláspontja szerint egyetlen cégnél, a Moképnél kell összevonni valamennyi film jogát, és a később privatizálandó társaság kereskedne azokkal a mozgókép- és médiapiacon. Ezt az álláspontot támogatta a kulturális bizottság ülésének napján nyilvánosságra hozott levelében 12 rendező, akiknek mintegy 200 filmje van a csomagban.

Tizenhárom filmes szakmai szervezet és stúdió viszont egy létrehozandó közhasznú társaságnál látná jó kézben lévőnek a műveket, hogy egyenrangúan értékesíthetőek legyenek a piacon, és nyereségérdekelt magántulajdonos hasznot ne húzzon eladásukból.

A kulturális bizottság ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke is bejelentette igényét a jogok birtoklására.

A Filmvilág lapzártája idején teljesen áttekinthetetlen a helyzet: előfordulhat az is, hogy a szakmai szervezetek álláspontját figyelmen kívül hagyva kormányelőterjesztés születik arról, hogy nyílt privatizációs pályázaton hirdetik meg a stúdiókat, a Mafilmet, a Moképet, a Hungarofilmet, a náluk lévő filmjogokkal együtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1491