KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Négykezes géppisztolyra

Turcsányi Sándor

Gengsztervilág Magyarországon. Na persze csak a moziban. De ott amerre a szem ellát, csupa nagymenő. Most épp Lucky Luciano pályájának a húszas évekre eső, tehát korai szakaszát van módunk behatóan tanulmányozni. Megtudhatjuk, milyen nehéz a pályakezdők élete. Ki gondolta volna? Az amerikai mozi egyik újabb törekvése a tyúktolvajokat már csirkefogó korukban bemutatni. Azt már láttuk, mennyit kellett szegény kölyök Billynek fáradoznia, míg a fejére kitűzött pár dolláros vérdíj valahogy megalapozta fényes (mozi) karrierjét.

A Vadnyugat fiai most New Yorkba költöztek, vagy negyven évvel későbbre. Szokásaik viszont mit sem változtak. Az nevet utoljára, aki először lő. Még az erőszak is hamvas bájt kap, ha ifjak eszközlik. Volt már ifjú Einstein is, most pedig mészárosok inaséveit élvezhetjük, a gengszterfilmek mesebeli négyes számának jegyében. Gondoljunk csak a négy érinthetetlenre, kik magával a nagy Al Caponéval szálltak szembe. Itt meg négy a mobster. (És ha más nem meri, én elárulom a magyar cím muzsikus lelkű megálmodójának, hogy a négykezest – hacsak nem játékautomatán, azaz félkarú rablón – ketten játsszák.)

Luciano mellett föltűnik Bugsy Siegel is, aki Las Vegas megalapítása után nyilván a filmiparban is szerzett némi érdekeltséget, hiszen ma már a budapesti mozikban is jól körül kell néznünk, ha el akarjuk kerülni. Életének igaz történetét a megkapóan leleményes című Bugsy regéli el. Aki pedig másra vágyik, be kell érje pár másodperccel. Figyelje a papot, Seymour Cassel az. „Minnie Moore, Minnie Moore.” Egyébként meg: God bless you, Mr. Robinson (Edward G.)!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/04 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=542