KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem csapdája

Harmat György

A film főcímén az egyik forgatókönyvíróként Luis Alcoriza, a neves mexikói rendező nevét olvasva várakozások ébrednek bennünk: sajátos szemléletre, iróniára számítunk. Hiába. (Alcoriza filmjei közül egyébként a Baljóslatot vetítették nálunk, az Autós hétvégét pedig a Filmmúzeum mutatta be.) A szerelem csapdája bárhol készülhetett volna, a szokványos tévésorozatokra emlékeztet. Vonakodás nélkül asszisztáljuk végig: hogyan alakul át a szerelem a házasság jól berendezett, kisszerű, mindennapi poklocskájává; hogyan lesz a nőket kissé lekezelő, lezser latin szerető, a „férfias férfi”, az igazi macho gyomorfekélyes papucsférjjé. Bekukkantunk a viszonylagos jómódban élők anyagi problémáiba. Legszívesebben tanácsokat is adnánk, akárcsak az ismerőseinknek: baj lesz abból, ha a fiatalok összeköltöznek a két mamával, hiszen az anyósok gyűlölködése tönkreteheti kapcsolatukat. S akárcsak az életben: jóslatunk beválik.

Mindazonáltal filmbeli ismerőseink nem kerülnek közel hozzánk, csupán érdeklődéssel figyeljük sorsukat. A középszerű rendezés és színészi játék miatt úgy járunk ezzel a filmmel, mint – nem is olyan rossz esetben – a tévésorozatokkal: szívesen nézzük, de nyom nem marad utána.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6260