KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Angyalok földje

Karcsai Kulcsár István

Kassák Lajos századunk avantgardista irányzatait mélyen átérezve, egyetemes szinten is figyelemre méltót alkotott irodalomban, festészetben egyaránt. Ugyanakkor volt egy nagy realista korszaka is Ennek az időszaknak egyik legjelentősebb alkotása az 1929-ben írt Angyalföld című regénye. Révész György a könyv alapján forgatta az Angyalok földjei. A régi, keserűen, szomorúan legendás Angyalföld támad életre a mozgóképben. A korrajzzá szélesülő, brechti hangvételű, balladisztikus proletár történet méltó irodalmi anyagához, és képileg is igen kifejező. A bánatos, komor mese eleven figurái, sokoldalúan jellemzett alakjai révén válik érdekessé. Humánussá és életigenlővé pedig az a szeretet és részvét teszi, ahogyan ezekhez az emberekhez közeledik a rendező. A film több nemzetközi díjat is nyert, a legnevezetesebb sikerét Mar del Platában aratta, ahol nagydíjat és a filmkritikusok különdíját nyerte el. De minden kitüntetésnél ékesebben szól, hogy majd két évtized múltán is élő, érdekes, szép film Révész György munkája. Makláry Zoltán verklis-alakítása pedig élmény és filmtörténelem egyszerre.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7509