KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

S.O.S. Concorde

Sólyom András

 

Ha jólesik a mozi-izgalom, mit bánja az ember, hogy patronokat, sablonokat alkalmaznak! Ez a film is elő-elővesz jól bevált helyzeteket, figurákat, de alaptörténete átélhető, mai mese, amely székhez szögező feszültséggel kápráztatja el a nézőt. Persze csak azt, aki hagyja magát. Aki elhiszi, hogy a Concorde-gépek körüli vita (amiről a hazai újságok is beszámolták), az üzemeltető cégek közötti harc miatt robbant ki. A film szerint fantasztikus nagyságrendű haszonról van szó; ezért a gengszter-üzletemberek semmitől sem riadnak vissza, szerintük még az utasokkal zsúfolt gépek fölrobbantása is megengedhető.

El lehet hitetni a gyártóval, a konkurrens cégekkel, hogy minden Concorde-gép hibás? Sikerülhet az az őrületes terv, hogy a sorra, egymás után lezuhanó gépek a Concord-típus gyártásának beszüntetését eredményezzék? Erre épül a film hajszolt ritmusú cselekménye.

Eszközeiben ott él a klasszikus mozi: az üldözések, verekedések, gyilkosságok sorozata; az elkápráztató tempóban beutazható földgolyó civilizált gazdagsága, pompája és romlottsága; a szépséges főhősök naiv jósága, tisztasága. Mindez arra jó, hogy a napi gondokból kikapcsoljon, rutinos mozi-izgalmával megnyugtasson másfél órára.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/02 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7558