KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/július
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Frank Sinatra 1915–1998

• Schubert Gusztáv: Saint-Just Godard Utcakő és kamera
• Ludassy Mária: Harminc év után Párizsi tavasz
• Tillmann József A.: Dizájn és forradalom Németország '68-ban
• Hirsch Tibor: Kisgenerációk cifra nyomorúsága Jégvihar
MEDIAWAVE
• Kövesdy Gábor: A magyar ugaron Mediawave
• Csejdy András: Tartós hullám Mediawave
• Csejdy András: Kimodva, kimondatlan Beszélgetés Parti Nagy Lajossal

• Takács Ferenc: A Gonosz keresztútja: vámpír-western Vámpírok
• Pápai Zsolt: Mindenszentek éjszakája John Carpenter rémálmai
• N. N.: John Carpenter
• Varró Attila: X-ekták Idegenek az éjszakában
• Ágfalvi Attila: Don Luis esete Vérnősző Barommal és Éneklő Farkasszukával Buñuel és Kékszakáll
• N. N.: Lynch a Filmvilágban
• Horváth Antal Balázs: Johnnie Farragut történetei David Lynch: Hotelszoba
TELEVÍZÓ
• Gombár Csaba: Képszavazás Választási levelek
• Lengyel László: Képszavazás Választási levelek
FESZTIVÁL
• Báron György: A látás tökéletlensége San Francisco
FILMZENE
• Fáy Miklós: M, mint ember Greenaway és Mozart
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Levélpiszok Ponyvalevél
LÁTTUK MÉG
• Csejdy András: Vérfagyasztó
• Halász Tamás: Életre-halálra
• Harmat György: Palmetto
• Hungler Tímea: Vad vágyak
• Petrányi Viktória: Szegény embert az amish húzza
• Vidovszky György: Balkáni törvények
• Tamás Amaryllis: A család szégyenei

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Elvarázsolt április

Takács Ferenc

Mike Newell már ebben a filmjében is próbálgatta azt az érzés- és látásmódot, amely két évvel később a Négy esküvő és egy temetésben keltett kellemes feltűnést: a szórakoztatóipari követelményekkel való egyszerre hiperdörzsölt, egyszerre kéjesen naiv azonosulást, az eredmény felől nézve sebezhetően őszintének látszó, a szándék oldaláról tekintve nyilván gyilkosan tudatos fegyverletételt a giccs, a slokk, a smalc, a klisé, a patron, stb. kívánalmai előtt. Ezúttal jellegzetes angol tv-mozifilmet látunk, finom retromunkát, a húszas évek világának, az első világháború utáni Anglia polgárvilágának a gondos és szeretetteljes megidézését, közepében az angol önismeret egy ősrégi, irodalomban-filmen gyakran taglalt közhelyével: a ködös-esős északi hazájuk merev érintkezési formái közé szorított, érzelmekre, indulataik kinyilvánítására képtelen, bedugult lelkű angolokból a hányaveti mediterrán közvetlenség, az olasz lárma, piszok és napfény érző emberi lényeket varázsol elő.

Az Elvarázsolt áprilisban is ez a recept működik: négy angol úri hölgy kibérel egy olasz kastélyt, hogy kis időre megszabaduljon az otthoni (meteorológiai és emocionális) hidegtől és nyiroktól, idővel aztán – némi bonyodalmak és félreértések árán – férjeik-szeretőik is megérkeznek, s lám, a ház és a hely varázslata egymás utáltjaiból egymás szeretteivé teszi őket. Ennyi a film. Van benne még egész vásznat betöltő telihold, tarka virágok vad orgiája, napfény, tenger, spagettihumor és persze szimbólum is: egy leszúrt sétabot, amely kivirágzik. Gyönyörű, gusztusos, romlottan tudatos giccs, melynek minden képkockáját önfeledt örömmel issza be az ilyesmire fogékony néző.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=933