KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy fehér, fehér világ

Zalán Márk

Beli, beli svet – szerb-német-svéd, 2010. Rendezte: Oleg Novković. Írta: Milena Marković Kép: Mladin Čolaković. Zene: Boris Kovač. Szereplők: Jasna Ðuričić (Ruzica), Uliks Fehmiu (Kralj), Hana Selimović (Rosa), Meto Jovanovski (Crni), Marko Janketić (Tigar) Gyártó: Hepp Film/Ostlicht Filmproduktion. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 121 perc.

A belgrádi társadalmat kíméletlen szatírával ábrázoló Az ördög városa, valamint a felnõtté válásról szóló Tilva Ro¹ után egy újabb szerb alkotás, az Egy fehér, fehér világ kerül a hazai mûvészmozikba. Rendezõjének olykor túlságosan gyakran ismételt motívumai (nyomasztó, szürke panelmiliõ, füstölgõ gyárkémények, heves indulatok, alkoholba fojtott fájdalmak, kilátástalan sorsok) hamisítatlan kelet-európai atmoszférát sugároznak, és e tekintetben illeszkednek az említett mûvekhez, ám a film egy valamiben erõsen eltér tõlük. A szereplõk a történet bizonyos pontjain – fõleg elkeseredésükben, alkoholmámorban – váratlanul dalra fakadnak és eléneklik addigi életük eseményeit, illetve vágyaikat. Ezek a musicalekre emlékeztetõ jelenetek nemcsak azért bosszantóak, mert látványosan kilógnak a film realista stílusából és megakasztják az elbeszélés amúgy is lassú folyását, hanem mert az alkotók így kívánták színesebbé tenni karaktereiket ahelyett, hogy ezt a többi, ének nélküli részben tették volna. Pedig az alaptörténet sok lehetõséget rejtett magában: Ruzica, aki férje meggyilkolásáért ült börtönben, évek elteltével hazatér, hogy életét újra kezdhesse. Amikor megtudja, hogy egyik volt szeretõje a lányával randevúzik, kiborul, és mindent elkövet annak érdekében, hogy véget vessen a kapcsolatnak. Ruzica ugyanis olyan szörnyû információ birtokában van, melynek talán nem is kellene napvilágra kerülnie.

Novkoviæ filmjének számos pillanata egyértelmûen a klasszikus görög drámákra emlékeztet, azonban nélkülözi azoknak mesterien felépített feszültségét és a tragédiák súlyosságát. Ezek kidolgozása helyett inkább arra törekedett, hogy minél hatásosabban mutassa be Bor városának indusztriális környezetét és a dalokon keresztül a szereplõk komplikált érzelmeit. Vérbeli hangulatfilm elkészítésére tett kísérletet, ám a realizmus és az énekes betétek összeférhetetlensége miatt ez sajnos nem sikerült.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 53-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10815