KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egyiptom hercege

Harmat György

 

Bizonyosan az én naivitásom, de meglepődtem a DreamWorks cég vadonatúj, Mózesről szóló produkciójának befejezésén. A mű ugyanis tulajdonképpen ott ér véget, hogy Izrael népe biztonsággal átér a „veres tenger” túlpartjára. Az utolsó kép ugyan a Szabadítót mutatja, amint jő lefelé a Sinai hegyéről a két kőtáblával a kezében, ám a tábláknak szinte csak a sziluettjét látjuk, hogy mi van rajtuk, azt nem.

Ugyan el nem tudom képzelni, hogyan vihető rajzfilmre a tízparancsolat, mégis úgy gondoltam, az Úr által „színről színre” ismert próféta ábrázolásához elengedhetetlen az aranyborjú históriája éppúgy, mint az isteni törvények.

Ha jobban belegondolunk, logikus, hogy az Egyiptom hercege, „a modern hollywoodi népművelés” terméke mindössze Mózes II. könyvének első egyharmadát dolgozza fel. „Mózes csudálatos megmenekülése és neveltetése, elhívatása”, felruháztatása csodatévő erővel, a Fáraó makacssága okán az egyiptomiakon esett tíz csapás, a zsidók Mózes vezette, Úr vezérelte szerencsés kivonulása a szolgaságból: pontosan az a kalandos mese, mely a serdületlen (és talán a serdülő) ifjúság szórakoztatására és okulására szolgál.

Az viszont külön figyelmet érdemel, hogy mekkora hangsúlyt kap két olyan motívum, melyekre az Ótestamentum még csak nem is utal. Huszadik századi szem kellett hozzá, hogy a szent szöveg néhány mondatában észrevegye, a modern művész érzéke, hogy belőlük kibontsa az identitás (a zsidó Mózes, szolgák testvére egyiptomi főúrként nevelkedik) és a barátság - árulás (arra a Fáraóra támad, aki gyermek- és ifjúkora hű társa volt) drámáját. „Az egész eddigi életem hazugság”, „egy királyságot sem lehet rabszolgaságra építeni” – hangoznak az igencsak mai mondatok a bibliai történet igényes, változó intenzitású (üresjáratokban sem szűkölködő), legalább két zseniális „mozgó képzőművészeti egységet” felvonultató (Mózes falirajzokban megelevenedő álma; a csapások) animációs filmváltozatában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3974