KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A házibuli folytatódik

Harmat György

 

A kutya ugat, a karaván halad. Leírhatjuk, hogy a maga műfajában is egysíkú, sőt unalmas filmnek tartjuk a Házibuli folytatását (akárcsak elődjét), a nézők pedig nyilván rohannak a moziba, hogy lássák. A Házibuli különösen a tíz és húsz év közöttiek körében volt kirobbanó siker. Ami annál is sajnálatosabb, mivel a Házibuli -filmek legbosszantóbb vonása modern mezbe vont konzervatív szemléletük: mindenki gazdag, jólfésült és erkölcsös. (A felnőtt emellett elfoglalt és aggódó, a fiatal pedig szép és mértéktartóan felelőtlen.) Az immár tizenöt évessé serdült Vic például (bár van rá módja) a film végéig sem veszíti el szüzességét. A Vicbe viszonzatlanul szerelmes, szemüveges Stéphane-nak ugyan folyékonyán és vidáman hazudik, be is csapja minden adandó alkalommal, de a film alkotói szerint ez nem erkölcsi kérdés. Csak jópofa. Úgy tetszik, mintha lelki válságok és generációs gátak korlátoznák a szereplők életét. Ez azonban csak a látszat: hiszen megértőek a szülők, kedvesek az ifjak, a Szahara pedig kéj mámoros kikapcsolódás turista-házaspárok számára. A jómód és a „problémátlanság” fennen ragyog.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5985