KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Posta

Nevekről

Vida János

 

Tisztelt szerkesztőség!

 

A Filmvilág 84/6. számában a kínai filmről szóló terjedelmes cikkben több ízben szó esik egy bizonyos „Hszie Tin” nevű rendezőről. Neve helyesen (magyar átírással) Hszie Csin, s ezt érdemes tudni, mivel ő a mai kínai filmművészet egyik legjelentősebb – nemzetközileg is elismert – alkotója.

A Lu Hszün kisregénye nyomán készült film címét így írták: „Ah Ku igaz története”. Lu Hszün műve – A-Q hiteles története – egyébként magyarul is megjelent A világirodalom klasszikusai sorozatban. Már ennek címéből is sejthető, hogy nem „Ah”, nem „Ku” és nem „igaz”. A név: A-Q. Először is azért, mert a szerencsétlen főhőst úgy ismerjük meg mint akinek még rendes neve sincs, másodszor, mert az „A” után a „h” csak az angol átírásban utal arra, hogy ezt a hangot”á”-nak, nem pedig „e”-nek kell ejteni, harmadszor, mert a „Q”-t még a kínai írásjegyes írásmódban is latin Q betűvel jelölik, negyedszer, mert a „hiteles” szó itt szakkifejezés, amely szatirikus éllel szerepel a címben. S ha már írásjegyek kerültek szóba: a cikkben a riporter kínai „írásjelekről” beszél, noha a kínaiak írásjegyeket használnak, amint általában az írásjegyek a beszédhangok egyelemű jelei, míg az írásjelek a kiegészítő és tagoló íráselemek (például az ékezet, a kérdőjel).

A Filmvilág 1983. évi összesített tartalomjegyzékében a rendezői mutató hét japán rendező nevét tartalmazza, közülük hat a keresztneve szerint szerepel a betűrendes jegyzékben, csak Kuroszavát kímélték meg. Még a címlapfotók listáján is a rendező utóneve alapján találhatjuk meg Midzogucsi filmjének címét.

A 84/7. számában a Láttuk még... rovatban egymás mellett jelent meg egy japán és egy bolgár film bírálata. Véletlenül szinte azonos időben élt az a japán és az a bolgár író, akiknek egy-egy novellája nyomán készültek ezek a filmek, véletlenül a Világirodalmi Lexikonnak is ugyanabban az ötödik kötetében olvashatunk róluk. A bolgár író művére mégis utalnak, a japánnak a neve sincs megemlítve.

 

Vida János

Budapest


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/09 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6313