KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/augusztus
KRÓNIKA
• Grunwalsky Ferenc: Az ember, akinek a fotója megőrzi a filmeket
• MTFA kuratóriuma: A Magyar Történelmi Film Alapítvány pályázati eredményei
MAGYAR MŰHELY
• Grunwalsky Ferenc: Három szputnyikok Elhallgatott fiatalok

• Forgách András: Stanley, a látnok Fény, zene
• N. N.: Stanley Kubrick filmjei
• Janisch Attila: A szellem színjátéka 2001. Űrodisszeia
• Csejdy András: Inába a bátorságot Burgess–Kubrick: Gépnarancs
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Végre: filmünnep! Cannes
• N. N.: Az 51. Cannes-i Filmfesztivál díjazottjai

• Csantavéri Júlia: Dühösen és szerelmesen Itália '68
• Gelencsér Gábor: Fekete és vörös A pacifista
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Pénz, egyenes adásban Gazdagok a tévében
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Mátyás király falvédõje Országalma
• Báron György: A harmadik nemzedék A szélhámos
• Győrffy Iván: Vadember kamerával Alain Fleischer filmjeiről
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Turisták
• Vidovszky György: Két apának mennyi a fele?
• Mátyás Péter: A kód neve: Merkúr
• Gyurkovics Tamás: Lény 2.
• Bori Erzsébet: Vízözön
• Harmat György: Hat nap, hét éjszaka
• Hungler Tímea: Paulie
• Tamás Amaryllis: Nyomás alatt
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Körzetszám: 007

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Pénzhamisítók

Baski Sándor

Die Fälscher – osztrák-német, 2007. Rendezte: Stefan Ruzowitzky. Írta: Stefan Ruzowitzky és Adolf Bürger. Kép: Benedict Neuenfels. Zene: Marius Ruhland. Szereplők: Karl Markovics (Salomon Sorowitsch), August Diehl (Burger), Devid Striesow (Herzog), Martin Brambach (Holst), August Zirner (Dr. Klinger), Veit Stübner (Atze). Gyártó: Magnolia Filmproduktion / Babelsberg Film / Beta Cinema. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 98 perc.

 

A Holokausztot humanista melodrámaként már sokszor feldolgozták, a jelek szerint eljött az ideje, hogy a tablószerűen bemutatott egyetemes történeteket felváltsák a vészkorszak egyéni sorsok perspektívájából elmesélt apróbb fejezetei. Egy ilyen, eleddig ismeretlen történet a sachsenhauseni láger pénzhamisító csoportjáé. A háború vége felé indult náci projekt célja az volt, hogy hamis font- és dollármilliók segítségével destabilizálják a szövetségesek gazdaságát. A feladatot a különböző koncentrációs táborokból összeválogatott zsidó rabokra bízták, akik civilben nyomdászok, grafikusok, festők vagy bankszakemberek voltak. A többi fogolyhoz viszonyítva kiváltságos körülmények között élő hamisító csapatnak sikerült is klónoznia a fontot – a dollárral jobban meggyűlt a bajuk –, de előbb ért véget a háború, mint hogy a németeknek alkalmuk lett volna bevetni a pénzbombát.

A történet főszereplőjének a rendező Ruzowitzky nem a film alapjául szolgáló önéletrajzi könyv íróját, Adolf Bürgert tette meg, hanem a már a háború előtt is pénzhamisítóként ténykedő Salomon Sorowitsch-ot (Karl Markovics mesteri alakítása). A kommunista Bürger ideális hős-alapanyag lett volna: ő volt az, aki élete kockáztatása árán is szabotálni akarta a nácik tervét. Az osztrák rendező azonban – szerencsére – izgalmasabbnak találta a cinikus és pragmatikus Sorowitsch karakterét, akinél a morális megfontolásokat a rafinériával párosuló túlélési ösztön felülírja. Azzal, hogy a film végére mégiscsak feltámad a férfi lelkiismerete, a rendező eltér Bürger könyvétől, de a bemutatott erkölcsi dilemma ereje nem csorbul. Ér-e vajon annyit a túlélés, hogy cserébe a nácik esetleg megnyerjék a háborút? És árulásnak számít-e a többi fogollyal szemben, ha a hamisítók éjjelente kényelmes, lepedős ágyban alhatnak?

A rendező Sorowitsch helyzetén keresztül tulajdonképpen ugyanazokat a kérdéseket teszi fel megalkuvásról és kollaborációról, mint amelyeket Szabó István a Mephistóban. Ami mégis felróható neki, az a túlzott artikuláció: mindent kimond, és mindent megmutat – az Oscar-bizottság ezt persze aligha negatívumként vette számításba a szobor odaítélésekor. Nem látunk ugyan többet a tábor borzalmaiból, mint maga Sorowitsch, de szemben a szintén kulcslyuk-perspektívát használó Zongoristával, Ruzowitzky nem tudja végig megőrizni a választott előadásmódhoz illő szenvtelen hangvételt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/05 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9450