KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Colombiana

Tüske Zsuzsanna

Colombiana – francia-amerikai, 2011. Rendezte: Olivier Megaton. Írta: Luc Besson és Robert Mark Kamen. Kép: Romain Lacourbas. Zene. Nathaniel Mécaly. Szereplők: Zoe Sardana (Cataleya), Michael Vartan (Danny), Cliff Curtis (Emilio), Lennie James (Ross). Gyártó: Europa Corp / Stage 6 Films. Forgalmazó: Pro Video Film & Distribution. Feliratos.108 perc.

Luc Besson neve mára nem csupán a modern francia kultfilm megteremtésével függ össze: az egykori, lendületbõl és hatásból táplálkozó, céltudatos rebellist húsz év távlatából immár közepes akciófilm-producerként és díjnyertes vadmacskák kitenyésztõjeként szokás azonosítani. Az alom elsõ jövevénye – Nikita néven – még 1990-ben látta meg a napvilágot, majd néhány év és jó pár celluloid tekercs lepergésével, Besson polihisztor közremûködése nyomán törékenységükben is égi amazonok (Az ötödik elem, Jeanne D’Arc, Angel-A), bosszúvágytól acélosodott gyermeklányok (Leon, a profi), szilaj bombázók (Banditák), valamint öntudatos kalandornõk (Adèle és a múmiák rejtélye) születésével vált mind népesebbé a család.

A legfrissebb tag, Cataleya esetében egy testben találkozik Mathilda, a családja lemészárlása miatt bosszúra szomjazó kiskorú és a bérgyilkosnõvé érett ragadozó Nikita-figurája: a fõhõsnõ egész életét arra teszi fel, hogy egy kolumbiai bûnbanda tagjainak kiirtásával eljusson elsõdleges célpontjához, apja egykori munkaadójához és gyilkosához. Életformája a normális emberi kapcsolatoknak még az esélyét sem engedi: bájos lurkók helyett habzó szájú vérebeket nevel, élettárs gyanánt pedig csupán egy jóvágású zsúrfiút tud felmutatni, aki nagyrészt értetlenül áll a kapcsolat eseményei elõtt. Így aztán mire közel kerül célja megvalósításához, Cataleyának nem csak a bûnözõkkel és a hatósággal, de saját magával is meg kell küzdenie.

A csinos bosszúálló életre keltéséért Besson ezúttal csupán íróként felelt, a rendezõi irányítás a néhány rövidfilmet, sorozatot és fapadosra tákolt akciófilmet (Vörös szirén, A szállító 3.) jegyzõ Olivier Megaton kezébe került, akinek ezúttal sem jött be a nagy dobás: a néhol triviális megoldásokkal rövidre zárt, máskor hatástalanná szabdalt akciójelenetek, az egymás mellé dobált klisék és az unalomba fulladó érzelmi kitérõk nyomán filmje legalább olyan súlytalanná válik, mint szellõzõcsatornákban is könnyeden mozgó, habtestû macskanõje.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10824