KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lányom nélkül soha

Turcsányi Sándor

 

Szegény gazdag Amerika! Méregdrága oktatófilmeket gyárt arról, amit a magyar lányok már vagy 20 éve von Haus aus megtanulhattak: ne menjenek férjhez idegenbe, pláne más földrészre, mert ott majd kapnak az emancipált fejükre, jól elcserélik őket egy kecskéért (és akkor hiába áldozott annyit a tanításukra állam bácsi).

Ám a hiszékeny, talpig becsületes amerikaiak mindig lépre mennek. Íme egy szép, igaz történet („true story”): amerikai menyecske és szolid perzsa férj hét évig élnek, mint galambok Amerikában. Akkor gyerekükkel nyaralni mennek Iránba, s itt a pasasból kitör az iszlám fundamentalista vadállat. Anya és gyermeke fogságba kerülnek. Harcolnak a szabadságért a gonosz perzsák ellen. A filmtörténet leggonoszabb perzsái ellen. Sok primitív, erőszakos, bigott alak. Alig is akad közöttük egy igaz ember (csempész), a szuperzsa. Mikor sikerül hazajutni Amerikába, két óra egy percig izgulhat a mozinéző.

Ha már propagandafilm, akkor inkább a hiányszakmákat (tűzmadár, tűzoltó, vasutas) népszerűsítse. Egy Láttuk még nem állíthatja meg a forgalmazókat, sem felbujtóikat. Sebaj, ez jár nekünk. 14 óra munka, 8 óra pihenés, 2 óra rasszizmus.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/12 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4267