KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rövidzárlat

Vida János

 

A néző talán nem is hinné, hogy egy játékos, kalandos sci-fi komédiában mily komoly problémák kerülnek terítékre. Itt van például az öröklődés és a nevelés kölcsönhatásának kérdése a gyermek fejlődésében. A naivan jóhiszemű mérnök egy katonai cég számára tervez különleges robotokat, amelyeket főnökei programozott és távirányított gyilkolásra képeznek ki, ám egy villámcsapás okozta rövidzárlat következtében elromlott példány öntudatra ébred és ábrándos lelkületű lángelmévé válik, alkotójának méltó örökösévé.

Aztán itt van a mesefilmekben is minduntalan felmerülő örök amerikai gond, hogy miképpen lehet a miénktől eltérő küllemű lények iránt szeretetet érezni. Nagy általánosságban – az eddigi vizsgálódásokat is figyelembe véve – az derül ki erről, hogy ha állat vagy földönkívüli lény vagy jópofán villódzó robot az illető, és ráadásul magányos, akkor előbb-utóbb a szívébe fogadja valaki. Ha ellenben emberekről van szó – különösen, ha több millióról –, akkor valamivel nehezebben rendeződik el az ügy. Ezúttal viszonylag simán megy a dolog, a cselekmény egyenes vonalúan halad a végkifejlet felé: a spontán érzelmi reakcióra is képes robotocska (a film szerint ez az emberré válás végső bizonyítéka – újabb tudomány-népszerűsítő gyöngyszem) boldog ifjú párrá kommendálja össze a szobatudóst és az állatbarát leányzót, hogy aztán fogadott gyermekükként velük együtt bújjon el a vad és értetlen világ elől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4995