KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/október
KRÓNIKA
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : 8. Titanic Nemzetközi Filmjelenlét Fesztivál
MAGYAR MŰHELY
• Balassa Péter: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Magyar Titanic Beszélgetés a hetvenes évekről
• Jeles András: Filmcsók
• Heller Ágnes: A trák asszony nevetése A Jancsó-szalon filozófusai
MÉDIA
• Schubert Gusztáv: A képzet hatalma Médiabomba
• Hahner Péter: Amikor a farok csóválja...
• Hirsch Tibor: A képernyõ istene Truman Show

• Nádori Péter: Célpontok 1968: az elfelejtett Amerika
• N. N.: Mi lett velük?
• Epres Viktor: Amerika-amnézia
• Csejdy András: Felsőfokú honismeret A nagy Lebowski
• Beregi Tamás: Púderporparádé Maszkabál a mozivásznon
• Varró Attila: A tőr és a maszk Zorro álarca
• Kövesdy Gábor: A multiplex még nagyobb Mozi-forradalom
• Zachar Balázs: Mozgópiac
• Molnár Dániel: A hangerõ velünk van Multihang
• Bojár Iván András: Az ezüstnitrát illata Mozihalál
FESZTIVÁL
• Bori Erzsébet: Reformkonyha A Balkán mozija
• Kövesdy Gábor: Kelet-nyugati átjáró Karlovy Vary
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Vászoncigányok Romani Kris – Cigánytörvény
• Schubert Gusztáv: Mizz Bronti segít Két angol lány
• Takács Ferenc: Az érzéstelenített látvány Ryan közlegény megmentése
LÁTTUK MÉG
• Harmat György: A rokon
• Bori Erzsébet: Welcome to Sarajevo
• Nyírő András: Dark City
• Vidovszky György: A suttogó
• Hungler Tímea: Grease
• Tamás Amaryllis: Bűntársak
• Hirsch Tibor: Chipkatonák
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: A bab is hús A nagymama és a kinofón

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Várlak nálad vacsorára

Kövesdi Rózsa

 

Kell-e a jó színész? De még mennyire! Mert hát mi lenne ebből az átlagosnál is átlagosabb vígjátéki történetből, ha alakjait nem olyan színészek formálnák meg, mint a kétszeres Oscar-díjas Glenda Jackson, akit a magyar közönség a végtelenségig folytatásos Erzsébet királynő című tévésorozatból ismerhet meg, no meg Walter Matthau, aki viszont A kaktusz virága című filmben nyújtott kiváló alakítást Ingrid Bergman partnereként. Az ő lelkes komédiázásuk aztán nem is marad hatástalan.

A Várlak Nálad vacsorára az a fajta film, amelyre joggal ragaszthatjuk – és nem is lebecsülő értelemben – a nálunk előszeretettel osztogatott „kellemesen szórakoztató” címkét. Receptszerű megbízhatósággal adagolt vígjátéki összetevőkből szerkesztett film, biztos hatású, szívderítő szerelmi bonyodalom a poligám férfi és a monogám nő párviadalának témaköréből. Kell hozzá két már nem egészen fiatal ember, egy váratlanul megözvegyült és most donjuani babérokra áhítozó sebész, egy sajtostorta-sütésből élő elvált asszony, aki jövedelmét alkalmi tévé-szereplésekkel egészíti ki, szükséges továbbá egy hős – legjobb – barátja, akinek okos tanácsait nem fogadják meg, végül valamilyen kórház, megfelelően szenilis vezető-főorvossal – és már együtt is van minden, ami a bonyodalmakhoz és konfliktusokhoz szükséges. Erről viszont csak módjával gondoskodik a négy forgatókönyv-író, no meg a rendező, Howard Zieff.

Igazán a színészek érdeme, hogy e sok bába között a gyerek nem veszett el.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6707