KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Janisch Attila filmjei

Gelencsér Gábor

Árnyék a havon – magyar film, 1991. Szereplők: Miroslaw Baka, Jozef Króner, Újlaki Dénes. Hosszú alkony – magyar film, 1997. Szereplők: Törőcsik Mari, Csuja Imre, Máté Gábor. Másnap – magyar film, 2004. Szereplők: Gáspár Tibor, Derzsi Borbála, Újlaki Dénes.

A MOKÉP jóvoltából példaértékű kiadvánnyal gyarapodik a magyar filmek sajnos rendkívül esetleges és hiányos DVD-piaca: a Janisch Attila eddigi három nagyjátékfilmjét tartalmazó doboz nem csupán kitűnő kép- és hangminőségben teszi hozzáférhetővé a műveket, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy új összefüggésben lássuk azokat. Nem egyszerű reprodukcióról, immár hazavihető másolatról van szó tehát, hanem megőrzésről és (újra)értelmezésről – szemben a magyar filmek kiadásának többségével, ahol fakult és karcos kópiák árválkodnak önmagukban a lemezen. A mostani összeállítás tanúsága szerint egy DVD-editió ennél jóval többet is nyújthat.

A négy lemezen a három nagyjátékfilm mellett (Árnyék a havon; Hosszú alkony; Másnap) helyet kap a rendező három főiskolai rövid- (Róbert és Róbert; Zizi; A másik part), valamint a BBS és a ZDF koprodukciójában forgatott Lélegzetvisszafojtva című kisjátékfilmje, egy portréfilm, s interjúk az alkotókkal: Janisch-sal, állandó forgatókönyvíró-társával, Forgách Andrással, valamint színészeivel, Miroslaw Bakával, Törőcsik Marival, Csuja Imrével, Ujlaki Dénessel. Ezen kívül az Árnyék a havon extrái között található egy önmagában is izgalmas próbafelvétel Miroslaw Bakával és Bacsa Ildikóval, a Hosszú alkony és a Másnap esetében pedig egyfajta mozgó story boardként a rendező kamerával írt vázlatai a helyszínekről és a szereplők mozgásáról. A 2004-es Másnap már bizonyára a későbbi DVD-kiadás tudatában készült, így az önálló extra lemezen az említetteken kívül látható még forgatási riport, werkfilm, etűd a rendező helyszínkereső fotóiból, s felkerültek a kimaradt jelenetek, köztük a most kivágott nyolcpercnyi anyag is. (A film „rendezői változata” tehát a szokásostól eltérően rövidebb az eredetinél.) És akkor még nem említettem a szokásosnak mondható képgalériát, életrajzokat, előzeteseket; a magyar kiadványok esetében szintén nem magától értetődő idegen nyelvű feliratokat, valamint az igényes kiállítású kísérőfüzetet, a filmek leírása mellett interjúkkal, tanulmányrészletekkel, forgatókönyv-szemelvényekkel és a rendező meglepően személyes és íróilag is erős vázlatival, jegyzeteivel, naplóival.

A kiadvány csupán tárgyszerű bemutatása elfoglalja ennek a rövid recenziónak a felét, pedig a lényeg csak most következne. Janisch Attila művészetének eddigi, a Másnappal – és immár a mostani DVD-összeállítással – lezártnak tekinthető korszaka ugyanis különösképpen indokolja az ilyesfajta összeállítást. Janisch filmjei egyetlen témát, az ismeretlenbe történő át- vagy kilépés mozdulatát követik nyomon, mindezt egy zárt, visszatérő motívumhalmaz és azonos vagy legalábbis rokon formaelv segítségével. Két rövidfilm, a Zizi és A másik part közvetlen előzménye a Hosszú alkonynak és aMásnapnak, míg a Róbert és Róbert stílusa és atmoszférája az Árnyék a havonnal rokon. A rövidfilmek így nem pusztán érdekességként, az alkotó zsengéiként tarthatnak számot érdeklődésre, hanem egy művészi szemléletmód és stílus alakulásának fontos kiinduló állomásaként. A visszatérő motívumokra (tájak és arcok egymás mellé, apró tárgyak és hatalmas monstrumok egymással szembe állítása, s mindenekelőtt utak és utak végtelen számban és hosszúságban) a portréfilm vagy maga a rendező (néha kellő öniróniával) külön is felhívja figyelmünket, a gyűjteményes kiadványnak köszönhetően viszont a rövid- és a nagyjátékfilmek szeriális elrendezésével közvetlenül is meggyőződhetünk a motívumkincs állandóságáról – és gazdagságáról. A közhely a mindig ugyanazt a filmet forgató rendezőről ezúttal eleven tapasztalattá válik.

A szerzői film fogalmát régóta ismerjük – a Janisch-doboz kapcsán úgy tűnik, érdemes bevezetni a szerzői DVD-kiadás fogalmát is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10000