KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Televízó

A törvény embere

Kentucky cowboy

Klág Dávid

Az év legerősebb amerikai tévészériája Elmore Leonard novellájára épül.

 

A tömegfogyasztásra szánt popkulturális terméket szokás két másik, sikeres előzmény kombinációjaként leírni. Az idén indult Justified című sorozatot nézve ez a képlet adja magát: Deadwood + Kemény zsaruk. Ha precízebbek akarunk lenni, még a Columbót is hozzá lehet venni. A két friss és sikeres sorozat már csak azért is eszünkbe juthat, mert a Justified két vezető színésze (Timothy Olyphant és Walton Goggins) azoknak is főszereplője volt, a ballonkabátos nyomozót pedig azért lehet felemlegetni, mert a Justified elsőre krimisorozatnak hat, ahol hétről hétre oldódnak meg újabb és újabb (egymással össze nem függő) bűnesetek.

Graham Yost sorozata mégsem adja meg ilyen könnyen magát, a felületes megítélés pontatlan és felelőtlen az évad legjobb sorozatával szemben, ugyanis a két említett széria legnagyobb erényeit viszi tovább: a ráérős, kiszámított történetmesélést és a karizmatikus, a hőst és az antihőst elválasztó határvonalon ingadozó főszereplőt.

Raylan Givens, a szűkszavú, anakronisztikus értékrendet követő rendőrbíró figurája két Elmore Leonard-regényben is szerepelt, de a Justified alapját a későbbi Fire In The Hole című novella adta. Givens a szövegben és a sorozatban is büntetésül tér vissza szülővárosába, a Kentucky-beli Harlan County-ba, mert Miamiban egy maffiózót szemtanúk előtt lőtt le. A szemtanúk nem tudtak arról, hogy a rendőrbíró egy igazi tizenkilencedik századi ultimátumot adott a megboldogultnak: huszonnégy órája van, hogy elhagyja a várost, különben golyót ereszt bele. Givens az idő lejártával megtalálta a bűnözőt, visszaszámolt és egy előrántott pisztolyra válaszul lőtt. A Justified is ezzel a jelenettel kezdődik és pontosan megadja a sorozat alaphangulatát, bemutatva főszereplőjét, a viselkedésében, öltözködésében, beszédjében, gesztusaiban és morális irányelveiben idejétmúlt rendőrbírót, aki, ha előveszi pisztolyát, akkor azért teszi, hogy öljön. A törvénykezés nem mindig nézi jó szemmel, de saját magát azzal nyugtatja, hogy minden alkalommal jogosan járt el – innen a sorozat címe.

Harlan County-ban Givens összetűzésbe kerül fiatalkori bányásztársával, Boyd Crowderrel, aki azóta a helyi árja testvériség vezetőjévé lett, találkozik iskolás szerelmével Ava Crowderrel, aki érkezésének éjszakáján végez erőszakos férjével, Boyd bátyjával, majd a szikár novella azzal ér véget, hogy a rendőrbíró egy pisztolypárbajban végez a neonácival ott, ahol a fivére is meghalt. A novella keserű véget ér, de Yost sorozata itt kap igazából erőre, ugyanis a képernyőn Boyd nem hal meg, hanem súlyosan megsebesül, börtönbe kerül, ahol hithű keresztényként kezd el viselkedni. Givens persze nem hisz neki, hiszen szabadlábon is gyakran takarózott gyanús eredetű Biblia-interpretációkkal, amikor a cionista világuralmat ostorozta, de Boyd igazi szándéka egészen az évad utolsó epizódjáig titokban marad. Addig a rendőrbírónak Kentucky vidékén számos, megannyi mellékszállal, családi viszállyal, párkapcsolati galibával terhelt, és erősen szimbolikus, a saját helyzetére reflektáló bűnügyet kell megoldania. Akárcsak más tévésorozatok nyomozóinak, neki is megvannak az állandó külső ismertetőjelei: a kalap, a csizma, a patkómintás gyűrű. Amikor az egyik részben egy kocsmai verekedésben ellopják a cowboy-kalapját, mintha egy félember sétálna a képernyőn.

A Justified történeti felépítése tökéletes példája annak, amit Jason Mittel „narratív komplexitásnak” nevez, azaz az epizodikus és a szerializált sorozatvezetés szintézisének. Azzal az apró módosítással, hogy Raylan Givens történeténél nem könnyű eldönteni, hogy pontosan milyen sorozattal állunk szemben: a pilot-epizód a novella sztoriját meséli el, zárt befejezés helyett nyitottal, a második rész az úgynevezett procedural drámákra emlékeztet (azaz a deduktív nyomozásokat bemutató tévésorozatokra), a harmadik úgyszintén, majd ahogy Boyd figurája kiszabadul a börtönből, az alapsztori visszatér. A Justified nézőszáma azonban az epizodikus felépítés megjelenésével lényegesen csökkent, mintha az amerikai közönség már a vaskosabb, szerializált drámáknak szeretné az idejét szentelni. A nyitó epizód négymilliós nézettsége viszont így is kiemelkedő, a gyártó FX csatorna történetében ugyanis csak egy sorozat indult jobban: a Kemény zsaruk.


JUSTIFIED – amerikai, 2010. Rendezte: Adam Arkin, Jon Avnet, Michael Dinner. Írta: Elmore Leonard, Graham Yost. Kép: Peter Levy. Zene: Steve Porcaro. Szereplők: Timothy Olyphant (Raylan Givens), Nick Searcy (Art Mullen), Joelle Carter (Ava Crowder), Jacob Pitts (Tim Gutterson). Gyártó: FX Productions / Nemo Films. Bemutató: RTL-Klub. 42 perc.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/10 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10302