KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
   1998/november
KRÓNIKA
• Varga Balázs: Magyar József (1928–1998)
• (X) : Öndivatbemutató
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
MAGYAR MŰHELY
• Tar Sándor: Senki gyermekei Videoton-sztorik
• N. N.: Munkásdokumentumok (1989–98)

• Zachar Balázs: A vesztesek arca Beszélgetés Schiffer Pállal
• Muhi Klára: Forradalmak és büntetések Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal
• Vasák Benedek Balázs: Érted, Világforradalom? Agitátorok
CYBERVILÁG
• Kömlődi Ferenc: Gépasszonyok, férfigépek Cyber-varációk
• Kömlődi Ferenc: Cyborg-evolúció Beszélgetés Douglas Rushkoff-fal
• Herpai Gergely: Digitális bárányokról álmodunk? Cyborgok a számítógépben
• N. N.: Cyborg-nők filmen
VÁROSVÍZIÓK
• Bikácsy Gergely: A filmszalag Bakonya Párizs a moziban
• Tóth András György: Astérix a metrón A rajzolt Párizs
• Kovács Ilona: Emlék-város René Clair Párizsa
MÉDIA
• Spiró György: Hosszú snitt A Clinton-viedó
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Arany oroszlán, ezüst kandúr Velence
• N. N.: Az 55. Velencei Filmfesztivál díjai

• Ádám Péter: Machbeth a mészárszékben Brecht és a mozi
• Bóna László: A fej Az igazi Mr. Bean
• Dessewffy Tibor: Szombat esti moziláz Vásznak és kirakatok
• Zachar Balázs: Multi-Európa
KÖNYV
• Almási Miklós: Teória a bolhapiacon Király Jenő: Mágikus mozi
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Színes, éles, baljós Eleven hús
• Fáy Miklós: Matador a lemezboltban Almodóvar-zenék
• Ardai Zoltán: Hogyan lett az ember óriás? Mint a kámfor
LÁTTUK MÉG
• Bakács Tibor Settenkedő: Lolita
• Takács Ferenc: Egy hölgy arcképe
• Bikácsy Gergely: Megint a régi nóta
• Hatvani Tamás: Angyalok városa
• Zsidai Péter: X-akták
• Békés Pál: Maffia!
• Vidovszky György: Sziki-szökevény
• Bori Erzsébet: Dr. Dolittle
• Varró Attila: Pinokkió
HANGKÉP
• Petri Lukács Ádám: Borvbee mobilja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Babylon AD

Varró Attila

 

Babylon AD­ – francia-angol, 2008. Rendezte: Mathieu Kassovitz. Írta: Maurice G. Dantec regényéből Mathieu Kassovitz, Eric Besnard és Joseph Simas. Kép: Thierry Arbogast. Zene: Atli Örvarsson. Szereplők: Vin Diesel (Toorop), Michelle Yeoh (Rebeka), Mélanie Thierry (Aurora), Charlotte Rampling (A főpapnő). Gyártó: CinéCinéma / MNP. Forgalmazó: Palace Pictures. Feliratos. 90 perc.

 

Mathieu Kassovitz két éves cyberpunk filmje választott műfaján túl két okból nevezhető a francia Szárnyas fejvadásznak. Először is alkotói felismerhetetlenségig átírták a gall William Gibsonként számon tartott Maurice G. Dantec ezerszálú, filozofikus, helyenként költői lebegésű cyber-disztópiáját egy egyenes vonalvezetésű, fordulatorientált, ám igen elliptikusra sikerült történetté – másodszor a filmből máris két verzió áll a nézők rendelkezésére, a mozivásznakra szánt akciódús, giccs-happy endes másfélórás, valamint egy rendezői százperces, sötétebb tónussal és több háttéranyaggal.

A hasonlóságok ezzel sajnos ki is merültek, Kassovitz ugyanis Ridley Scott zsáneröröksége helyett inkább Luc Besson nyomvonalát választotta, hogy utat találjon a mainstreambe: a Babylon AD mind cselekményét, mind kivitelezését tekintve valahol az Ötödik elem és a Szállító metszetébe helyezhető el. Adva van egy (népszerű akciószínész formálta) tar fejű és szőrös szívű ex-kommandós a közeljövőben, akinek friss zsoldosmunkája egy különös kamaszlány átszállítása Mongóliából New Yorkba, ám a különféle üzleti érdekek kereszttüzébe került páros útja egyszerű rutinküldetésből elkeseredett embervadászattá válik, amelynek tétje akár az egész emberiség jövője is lehet. Noha Kassovitz akció-scifije nem nélkülözi a cinema de look emlékét megidéző műfaji iróniát és szürreális látványvilágot, sokkal közelebb áll az ezredfordulós euro-trash törekvéseihez, ami másodvonalú álomgyári sztárok feneke alá tolt, középszerű speciális effektekkel kiglancolt látványverdákkal szeretne bizonyítani a nemzetközi multiplexekben – ahelyett, hogy (akár olcsón is kihozható) jól kitalált, egyéni ízű zsánertörténetekkel próbálkozna, miként ezt Besson is tette ifjúkori Élethalálharcával. Kassovitz azonban épp úgy hátrányára öregszik, mint nagy elődje, hajdani banlieu-s gyűlölete mára Hollywood-komfort pózokká dermedt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/09 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10368